A Pengék városában már jóval erősebb a saját hang, és annak ellenére, hogy Bennett eredetileg nem is tervezett folytatást, tökéletesen illeszkedik a korábban lefektetett alapokhoz.
„A Pengék városa olyan folytatás, ami szinte minden szempontból felülmúlja elődjét. Nem csak azért, mert Bennett itt talált rá igazán a saját hangjára, a történet enélkül is jóval összeszedettebb és érezhetően kiforrottabb az előzőnél. Hatásosan adja át azt a fenyegető atmoszférát, amit egy idegen és potenciálisan veszélyes kultúra területére »betolakodó«, azt nem elég mélyen ismerő ember érezhet, amihez a hangulatfestés mellett plasztikus környezetbemutatásra is szükség van, Bennettnek mindkettő erőssége. A regény a kifejezés pozitív értelmében ideális mozialapanyag, egészen minimális változtatásokkal nagyszabású, látványos és mondanivalóval is rendelkező, egy ügyes rendező kezében garantáltan sikeres filmet (vagy jobban belegondolva akár játékot) lehetne készíteni belőle.
Ami a magyar kiadást illeti, a fordítás most nem billeg annyira, mint az előző kötetnél, ami egyértelműen pozitív fejlemény. Viszont az átírással most sem vagyok kibékülve (mint általában az angolból fordított szövegek többségénél): sokszor nem egyértelmű, hogy magyar vagy angol fonetika szerint kellene-e kiolvasni egy nevet vagy kifejezést, ami szőrszálhasogatásnak tűnhet, de ha egyszer elkezd valaki ezen gondolkodni, nagyon bosszantó tud lenni. Valami rendszer van benne, az indiaias és oroszos nevek/kifejezések például többnyire magyar átírásban szerepelnek, de nem minden esetben, elég csak a főszereplő (fordításban: Turjin Mulaghesh) vagy a város helytartója (fordításban is Lalith Biswal) nevét nézni.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
