A CEU elüldözésével kitölthetetlen űr támadna

2017. március 29. 14:51

A CEU közgazdasági tanszéke elérte azt, amit a Gyere Haza Fiatal! kampány nem, és az MTA Lendület Programja is csak kis részben: Magyarországon nevelkedett, külföldön nevet szerzett, a világhír közelébe vagy egyenesen a világhírig jutott közgazdászokat csábított haza, olyan tudósokat, akiket ma a világ bármely egyeteme szívesen látna.

2017. március 29. 14:51
Köllő János
Facebook

„Tisztelt választópolgár!

Mint arról értesülhetett, egy március 28-án benyújtott törvényjavaslat lehetetlenné kívánja tenni a Közép-európai Egyetem (CEU) további működését Magyarországon. Ahhoz, hogy Budapesten ne kelljen bezárnia a magyar akkreditációval rendelkező, 25 éve Budapesten oktató egyetemnek, képzést kellene indítania az Egyesült Államokban. Nem valószínű, hogy a CEU megtenné ezt a szakmailag abszurd és anyagilag megrendítő lépést.

A Balog Zoltán miniszter által jegyzett T/14686. számú javaslat “általános indokolása” szerint a törvénynek »biztosítania kell a nemzetközi felsőoktatási együttműködés irányát, területét meghatározó, támogató magyar kormányzati szándék, a külpolitikai célkitűzések, valamint a nemzetközi kapcsolatok működtetésével járó hallgatói, oktatói mozgás, beutazás során az időszerű nemzetbiztonsági szempontok érvényesülését.« Magyarul és a lényegre szorítkozva: biztosítania kell a kormányzati szándék érvényesülését, mely szándék – semmi kétség – a CEU elüldözésére irányul. A többi érintett ugyanis nem érintett: külföldön is folytat oktatási tevékenységet, Magyarországon »beszállítóként« van jelen.

Közgazdászként a tudományterületemen megfigyelhető »oktatói és hallgatói mozgásról« szeretnék röviden számot adni. Szeretném, ha tudná, mit veszítene a magyar tudomány ezzel a lépéssel!

A CEU közgazdasági tanszéke elérte azt, amit a Gyere Haza Fiatal! kampány nem, és az MTA Lendület Programja is csak kis részben: Magyarországon nevelkedett, külföldön nevet szerzett, a világhír közelébe vagy egyenesen a világhírig jutott közgazdászokat csábított haza, olyan tudósokat, akiket ma a világ bármely egyeteme szívesen látna. Nem tudok olyan Magyarország méretű, közepes jövedelmű országot említeni, ahol a szakma legnagyobbjai ilyen számban dolgoznának otthon.

Nem csak az igaz, hogy a szakma magyar származású nagyjainak jó része ma Budapesten dolgozik, hanem az is, hogy a CEU közgazdasági tanszékének munkatársai zömmel magyarok: a tizenöt állandó tanárból kilencen, a huszonhat látogató professzorból tizennyolcan, a titkárság nyolc dolgozójából heten.

Az elmúlt öt évben a tanszék magyar oktatói olyan folyóiratokban publikáltak, mint – a teljesség igénye nélkül – az American Economic Review (hat cikk!), az Econometrica, a Quarterly Journal of Economics, a Review of Economic Studies, vagy a Review of Economics and Statistics. Közgazdásznak nem kell mondani, mások pedig könnyűszerrel megbizonyosodhatnak róla: a szakma vezető folyóiratairól van szó.

A CEU négy magyar professzora nyert el nagy összegű támogást az Európai Kutatási Tanács (ERC) kivételesen szelektív, csak a legjobbak számára elérhető pályázatain, ahol a CEU nyolcadik helyen áll az európai egyetemek versenyében. Ők és a kutatásaikban részt vevő – nagy számban magyar - közreműködők itthon adóznak a támogatásból elköltött forintok után, és a magyar tudomány hírnevét öregbítik.

Munkahelyem, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete mindennapos munkakapcsolatban áll a CEU-val. Tizenhárom olyan fiatal kutatónk van, aki a CEU-n szerzett mester vagy doktori fokozatot, és tizennégy olyan munkatársunk, aki ott tanított vagy tanít, nem beszélve azokról, akik a CEU-n koordinált kutatásokban vesznek részt, vagy alkalmilag előadásokat tartanak.

A CEU-ra hazatért kiemelkedő kutatók nem viselkednek előkelő idegenként: ők indították és szerkesztik az Index De Facto blogját, ahol szigorú minőségellenőrzésen átesett, tényeken alapuló írások jelennek meg az országot érintő fontos kérdésekről. A CEU ad otthont a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület éves konferenciájának, a társaság jelenlegi elnöke az egyetem oktatója.

A CEU elüldözésével kitölthetetlen űr támadna a magyar közgazdaság-tudományban: elveszítenénk a legjobbjainkat, elapadna a legfontosabb utánpótlási forrásunk, ritkulnának a nemzetközi tudományossággal ápolt kapcsolataink, visszasüllyednénk a perifériára, ahonnét a régió sok országa máig sem tudott kikeveredni. (Nem azért, mert nem elég okosak, hanem mert ha elég okosak, akkor kevés kivétellel nem maradnak otthon. Mert nincs hol.) A színvonalas, nemzetközi szinten is elismert mesterszintű vagy doktori képzésre vágyó, de a hazai környezetet, a családjukat, a barátaikat hosszabb időre elhagyni nem akaró diákok külföldre kényszerülnének, vagy a szakmai igényeikből kellene engedniük.
A magyar közgazdasági kutatást és oktatást olyan veszteség érné, amilyet utoljára a második világháború előtti és utáni tisztogatások idején kellett megélnie.

Köllő János
közgazdász, az MTA doktora”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
catalina9
2017. március 30. 10:35
A hisztiző látványlibsik figyelmébe: Az Oktatási Hivatal 2016 második felétől kezdte meg eljárásait, hiszen idén, 2017-ben jár le az öt éves működési engedélyezési ciklus - kezdi közleményét az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A működési engedély 5 éves felülvizsgálata során több olyan működési problémára derült fény, amelyek nem felelnek meg a jogszabályoknak. Ezek az alábbi csoportokba sorolhatók: • a külföldi felsőoktatási intézmény nem a megfelelő jogszabályi keretek között folytatja a képzését, • nincs együttműködés és magyarországi partner, • hiányzik a programakkreditáció, • a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert (fokozatot adó) oklevél, • a külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek, • a közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesül, • a külföldi felsőoktatási intézmény nyilvántartásba nem vett képzéseket folytat. Kritikusnak nevezhetők azok az esetek, amelyekben a külföldi intézmény nem felel meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 76. § (1) bekezdésében rögzített alapvető kritériumoknak, azaz a származási országában nem minősül államilag elismert felsőoktatási intézménynek és nem bocsáthat ki a Magyarország területén folytatott képzésre tekintettel államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó oklevelet.
rockpapi
2017. március 30. 08:07
Szerencsére az professzorok nemzetközi szaktekintélyek akikért minden valamit magára adó külföldi egyetem nyála csorog.Legalább nem lesznek egzisztenciális problémáik.
Phötön
2017. március 30. 01:00
Itt megjelenik néha egy küllő nick. Nem te vagy? Mert ugyanilyen hülye, mint te.
SilentBob
2017. március 29. 23:22
Gülen eszméit támogató nonprofit szervezet, a New York-i székhelyű Közös Értékek Szövetsége. A Gülen nevét viselő szerveződést szokás Hizmet (Szolgálat) mozgalomnak is nevezni. Gülen támogatói több mint 100 országban mintegy 1000 iskolát működtetnek, köztük az Egyesült Államokban 150 az adófizetők pénzéből támogatott oktatási intézményt. Törökországban egyetemeket, kórházakat, jótékonysági szervezeteket tartanak fent, bankot üzemeltetnek, továbbá saját médiabirodalommal - újságokkal, televíziócsatornákkal és rádióállomásokkal - rendelkeznek. Lehet, hogy ez a Gülen nagyobb ász, mint a Soros? Mindenesetre hasonlóak. Bár Gülen még nem támadta meg az OTP-t.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!