Szétdúlt remények, üresség

„Személy szerint sajnálom, hogy a kormány nem állt bele a népszavazási kampányba. Meg­győződésem ugyanis, hogy azt meg lehetett volna nyerni. Hittel, elszántsággal, kellően erős, átfogó, meggyőző, garanciákat és a korrupciót kiszűrő technikák, transzparencia bemutatásával. Pontos adatokkal és számokkal. Hiszen gondoljunk bele: a szeptemberi felmérések szerint az emberek 65 százaléka még az olimpiai rendezés mellett állt! Vajon ugyanennyi idő alatt, kellően elegendő nyilvánossággal, társadalmi párbeszéddel nem lehetett volna megfordítani a láthatóan változó, ingadozó közhangulatot? Dehogynem!

És még valami: a küzdelem, a mérkőzés felvállalása azért is fontos lett volna, hogy ne alakulhasson ki egy olyan kép az ellenzékben – amire az MSZP-s Nyakó István már utalt is –, hogy megtalálták a Fidesz–KDNP gyenge pontját, amit ezek után már csak ismételten ingerelni kell. (Lásd újabb népszavazási kezdeményezések.) A népszavazási kampány nem segített volna a pályázatunkon, ez világos, viszont ha beleáll ebbe a nemzeti oldal, akkor a végeredmény egyfelől lehetett volna győzelem, vagy ha mégsem, akkor annak bizonyítása, hogy az utolsókig küzdünk a nemes cél érdekében.”