Megfejtették Európa kudarcának legfőbb okát – a baj nagyobb, mint bárki hinné
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
Bár egyre többen megkérdőjelezik hidegháború után létrejött rendet, az alapvető értékeket nem kell újra gondolnunk.
„Oroszország nem a hidegháború eszközeit választja, hogy újra teret nyerjen Európában. Az Egyesült Államok és Európa politikai életébe avatkozik be annak reményében, hogy olyan kormányokat segít hatalomra jutni, amelyek Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaival élve egy »nyugati világrendet meghaladó korszakot« támogatnának.
A »Gerasimov-doktrínaként« elhíresült, orosz szakmai folyóiratban megjelent írás szemléleti legjobban a Kreml taktikáját. A doktrína szerint »aszimmetrikus«, »hibrid« hadviselést kell alkalmazni az ellenséggel szemben. Ilyen módon sikerült Oroszországnak megragadnia Krímet.
További központi eleme a hibrid hadviselésnek a dezinformációk terjesztése. A nyugati közösség számára érzékeny témákra felépített narratívák, mint az iraki háború, a 2008–as gazdasági válság és a lehallgatási botrányok növelik az Amerika-ellenes hangulatot ez európai országokban. A döntéshozókat úgy igyekeznek befolyásolni, hogy korrupt nyugati vezetőkről számolnak be, amelyek rejtélyes vállalatok és az Egyesült Államok globális hegemón törekvéseit támogatják. Ezek a hamis hírek aztán a közösségi médián keresztül terjednek egy tág ideológiai spektrumon, egyesítve a globalizációellenes baloldalt és a jobboldali tradicionalistákat. Kirchick szerint »Oroszország igazság elleni küzdelme azért válik olyan ominózussá, mert átlépi az ideológiai határokat«.
Eközben Oroszország hadi kiadásai is rohamosan növekedtek. Putyin 17 éve tartó vezetése alatt 20-szorosára növekedtek Oroszország védelmi kiadásai és a fegyveri beszerzések 60 százalékkal nőttek csak 2015–ben. A fizikai felkészültséghez a Kreml egyre offenzívabb retorikája is társul. Így például orosz tisztségviselők meglehetősen nagy nyugalommal beszélnek nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségéről.
Bár egyre többen megkérdőjelezik hidegháború után létrejött liberális rendet és fontos is ennek felülvizsgálata, de »az alapvető értékeket nem kell újra gondolnunk” – írja Kirchick.”