A kötet bevallottan horrorparódia, de azért senki ne számítson arra, hogy a padlón fog gurulni a röhögéstől az olvasás során.
„Nagyjából... ha ugyanis megállunk egy kicsit az olvasás közben, és jobban belegondolunk a történetbe, bizony nem egy kihagyott ziccerre bukkanhatunk. A fogyasztói társadalom elé ugyan sikerült némi görbe tükröt tartani az áruházi agymosó szlogenek, valamint a »szellemzombik«, és az áruházi vásárlók, dolgozók alakjai kapcsán, azonban a környezet jóval mélyebb mondanivalóra és sokkal rétegeltebb iszonyatra is lehetőséget adott volna. Lehetséges, hogy csak én olvastam már sokféle horrort, de itt lehetett volna némileg »vérbőbb« és koncentráltabb is a borzalom, és a társadalomkritikai áthallások is lehettek volna hangsúlyosabbak és jobban kibontottabbak. Sajnos megmaradt a történet annál, hogy a századokkal ezelőtt történt, őrült elme generálta szörnyűségekkel párhuzamba állítja a jelenkori áruházi miliő mindennapos parasztvakító visszásságait. Ezt bizony kevésnek éreztem...
Főleg azért kevés, mert a szereplők sem igazán töltik meg élettel a történetet. A lusta, határozatlan, helyét nem találó főhős, Amy az egyetlen viszonylag jobban kidolgozott karakter, de őt sem éreztem igazán különleges szereplőnek. A jellemfejlődése a történet előrehaladtával kívánatos volt, de nem jelentkezett átütő erővel. Ennek a regénynek bizony elkelt volna még néhány különleges figura, aki több komikumot és dimenziót hozhatott volna a sztoriba.
A történet maga egyébként elég sovány, hiszen a cselekmény csakhamar repetitívvé válik (a csapat szétválik a sötétben, meg kell keresniük egymást, segíteni kell a megtalált személyen, aztán megint szétválnak, stb.) különösebb fordulatok sincsenek benne (talán csak Amy »pálforulása« az egyetlen komolyabb csavar, de ez sem igazán meglepő). Miután az összes szereplő összegyűlik, a kötelező red herringek lecsengenek, és a tényleges borzalmak elkezdődnek, a rutinosabbak már csak azt fogják számolgatni, mikor, melyik ismert horrorsablon bukkan fel.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Utánanéztünk, hogy áll a TISZA Párt elnökével szoros kapcsolatot ápoló portál a külföldi „pályázatokkal”.
Komoly szankciókat helyezett kilátásba a főpolgármester, amennyiben a főváros teljesíti kötelezettségét.
