„A közhangulat annak ellenére vált olimpiaellenesé, hogy 1. A kormány egyre több médiumot hajt az uralma alá; 2. Évek óta minden fórumon a pályázat népszerűsítése zajlik; 3. Azon túl, hogy a rendezés túl drága nekünk, a Momentum Mozgalom egyetlen kézzelfogható érvet, adatot sem volt képes felmutatni, s főleg nem a széles tömegekhez eljuttatni; 4. A pályázat mellé olyan köztiszteletben álló emberek álltak, mint Kemény Dénes, Gundel-Takács Gábor vagy Szilágyi Áron. 5. Ráadásul utóbbi két személyiség kifejezetten pártolta a népszavazást.
Következésképp az emberek nem annyira az olimpiáról, mint inkább a kormányzás minőségéről, a korrupció állásáról, a hatalmon lévő elit hitelességéről és viselt dolgairól nyilvánítanak véleményt.