Felvetődik a kérdés, hogy a Magyar Katolikus Egyház vezetője miért érzi úgy, hogy jogában áll korlátot szabnia a művészi, alkotói szabadságnak.
„Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek részére
Tisztelt Érsek Úr!
A napokban értesültem a sajtóból, hogy az Alföldi Róbert által rendezett a Passió XXI. című, profán, zenés passiójáték szabadtéri megrendezésére azért nem kerülhetett sor, mert az Ön nyomására azt végül nem engedélyezte a ferencvárosi önkormányzat. A mű producerének, Rosta Máriának az ötletet a több ezer hívő és nem hívő néző előtt Manchesterben megtartott passiójáték adta. A mű nem mellesleg elnyerte a helyi vallási vezetők tetszését.
Magyarországon – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – mindenkinek joga van akár a nyilvánosság előtt kifejeznie véleményét művészeti, esztétikai kérdésekben. Ez a jog azonban nem sértheti a művészet alaptörvényben garantált szabadságát. Felvetődik a kérdés, hogy a Magyar Katolikus Egyház vezetője miért érzi úgy, hogy jogában áll korlátot szabnia a művészi, alkotói szabadságnak.
Különösen figyelemreméltó ez annak tekintetében, amit II. János Pál pápa mondott 1991-es látogatásakor a Magyar Tudományos Akadémián. Őszentsége úgy fogalmazott, hogy az Egyház »elismeri és követeli a tudományos kutatás és a művészi alkotás szabadságát és autonómiáját. A történelem arra tanít bennünket, hogy igen káros, ha a szellem tevékenységét megbénítják azzal, hogy az uralkodó ideológia követelményeinek szolgálatába állítják. A kultúrának szüksége van az igazi szabadságra még a vallásos hittel szemben is.«
Kérem, hogy ossza meg velem álláspontját a művészi szabadság kérdésében, valamint ismertesse szerepét a konkrét eset kapcsán.
Mély tisztelettel,
Sermer Ádám
elnök, LiFT – Liberális Fiatalok társasága”
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig a Thália Színházban már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. Interjúnk.
„Példamutató módon kitűnt a buzgóságával.”
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
