Egyre későbbre tolódik a házasságkötések időpontja, a nők kevéssel harminc éves koruk előtt, a férfiak pedig harmincnégy éves koruk után házasodnak a statisztikák szerint. Duráczky Bálint és felesége, Andrea megcsúfolták a papírformát: huszonhárom évesen kötötték össze életüket, és ennek már öt éve. A fiatal házaspárt otthonában látogattuk meg.
„Szembement a trenddel Bálint és Andrea, hiszen néhány év együtt járás után úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább, és örök hűséget esküdnek egymásnak. Bálint szociológus, egyetemi oktató, Andrea pedig óvodapedagógusként dolgozik. Otthonuk éppoly barátságos, mint ők maguk, szívesen fogadnak, sokat mosolyognak, nekem mégis úgy tűnik, hogy a házasságról beszélgetni legalább olyan nehéz dolog, mint jól csinálni. Nekik azonban ez is megy!
Együtt fejlődtünk
Egy osztályba jártunk a gimnáziumban, két-három év elteltével pedig barátokká váltunk – kezdi történetüket Andi. Később azt vettem észre, hogy egyre többet keressük egymás társaságát, míg végül szerelem szövődött közöttünk.
Bálint szerint ez csupán a történet rövid kiadása. Ha visszagondolok a kezdetekre, nekem nem ezek a momentumok jutnak eszembe – mondja. »Már kiskoromban is úgy gondoltam, hogy az az élet rendje, ha a szerelmesek összeházasodnak. Amikor Andival összebarátkoztunk, éreztem, hogy ő olyan lány, akivel el tudnám képzelni az életemet. Közösek voltak a barátaink, és Andi elvitt a számára fontos helyekre is, például a gyülekezete ifijébe. Nagy öröm volt vele lenni, hiszen nemcsak én mutathattam meg neki a világot, hanem ő is tanított engem, együtt fejlődtünk, és ez jó alapja volt a kapcsolatunknak.«
Zárkózott lányt feleségnek?
A fiatalok azt mesélik magukról, hogy Bálint beszédesebb, nyitottabb személyiség, a visszahúzódó lánynak éppen ez a közvetlenség tetszett meg. A férj viccesen közbeveti, hogy ha az ember feleséget keres, akkor jó, ha inkább csöndes, zárkózott lányt választ magának. »Andi nagyon-nagyon szép, és ez kiemelendő szempont. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a világ nagy kérdéseiben teljesen megegyezik a felfogásunk, vagyis egyformán gondolkodunk a hitről, az életünk céljairól, a családról, a karrierről, és hasonló a világnézetünk. Szándékosan nem használom a politika szót, de fontos volt mindkettőnknek, hogy az elvek, ami alapján megítéljük a dolgokat, azonosak legyenek. Számos példát láttunk arra, hogy ha különböző világnézetűek a házasfelek, az nagyon megronthatja az életet.«
Életünk alapja
Andi szerint a kezdettől fogva erősek voltak az alapok, mert hasonló családi háttérből érkeztek, és ugyanazokat az értékeket vallják a szüleik is. Nálunk kiemelkedően fontos a család szerepe, a szüleim erre mindig odafigyeltek – magyarázza Andi. »A mai napig is szoros a bátyámmal és a nővéremmel a kapcsolatom, és a szüleinktől láttuk az Istennel való kapcsolat fontosságát is. Ez volt az életünk alapja. Bevallom, nagy bajban lettem volna, ha a szüleim ellenezték volna a kapcsolatunkat Bálinttal, mert nagyon fontos nekem a véleményük és tizenévesen biztos, hogy nem mertem volna szembeszállni velük. Hála Istennek azonban nagyon szeretik Bálintot, szó sem volt ilyesmiről!«”
(...)
Szatmáry Kristóf a Magyar Nemzetnek arról is beszélt, hogy az új elnökségben már több fiatal politikus kapott lehetőséget, és a jövőben is szükség lesz a fiatal generációk bevonására.
Szerinte paradicsomnövényből is „előállítható” szívhang, amiről „valójában szó sincsen, mivel a néhány hetes sejtcsomónak olyanja nincs”.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Már a nők kötelező besorozásának lehetősége is felmerült.
Erdő Péter a jövőbeli terveiről is nyilatkozott.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
