„A helyzet azonban ennél is összetettebb és bonyolultabb, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi természetet sem. Az MSZP–DK–Jobbik szavazótáborában kialakult Orbán-fóbia miatt ezek a szavazók mindenképpen a Fidesz jelöltjei ellen szavaznak, akkor is, ha a jelölt ősbolsevik kommunista vagy elhíresült jobboldali fanatikus. Nem elhanyagolható tényező az irigység sem. Vannak, akik a rendszerváltozás veszteseinek érzik magukat (akár balliberális, akár jobbikos táborba tartoznak), és gyűlölnek minden kormányt, minden politikai hatalmat. Utálnak mindenkit, akiről úgy érzik, hogy náluknál sikeresebb, szerencsésebb az életben. Mindenekelőtt a politikai élet tagjait, akik a kormányzati hatalom birtokosai, s mint ilyenek, naponta szerepelnek a médiában. Ők azok, akik szerint egy ország ügyeinek vitele a kiváltságok netovábbja és semmilyen felelősséggel, munkateherrel nem jár, csak anyagi előnyökkel.
Ők mindig az éppen hatalmon lévő kormány ellen szavaznak, mert elhitték, hogy minden hatalmon lévő kormány korrupt, tolvaj gazemberek gyülekezete. Az MSZP–DK-szavazók Gyurcsányékkal, saját politikusaikkal szemben ugyan elnézőbbek, de a Jobbik táborában szép számmal vannak olyan agymosottak, akik a polgári kormányt is így ítélik meg. Ezért sem szabad lebecsülni az erkölcsi megfontolás nélkül politizáló pártok összeborulását, mert demagóg propagandájuk meghallgatásra találhat az ellenzéki pártok mindkét oldalán lévő szavazóknál.
Nincs ok azonban aggodalomra, mert ez az összefogás sem így, sem úgy nem lesz eredményes, sőt a három párt együtt és külön-külön is vesztese lesz az összeborulásuknak, mert még így is kevesen lesznek az áhított kormányváltáshoz. Meghallgatja az Úr az 1946 januárjában ártatlanul kivégzett Bárdossy László miniszterelnök utolsó szavait, könyörgését, amit a gyilkos sortűz előtti pillanatokban mondott, karjait az égnek emelve: »Uram, szabadítsd meg az országot ezektől a banditáktól!« Talán éppen 2018-ban válik ez valóra.”