„Még szinte idő sem maradt végiggondolni az okfejtését, amikor berobbant a köztudatba a hír: megalakul az Idesz. Idős Demokraták Szövetségét takarja a betűszó, amely nem azonos a Fidesz rövidítésével, bár az egykori fiatal demokraták ma már közel járnak a hatvanhoz és nem annyira demokraták, mint amilyennek egykor hirdették magukat.
Az új párt nevében kettős csavart sejtek. Az idősek megbízható szavazók, tekintélyes hányaduk baloldali érzelmű, jön a választás napja, odatipeg az urnához az idős szavazó, előveszi az okuláréját, elkezdi böngészni a listán szereplő szervezetek neveit, aztán elé kerül a Fidesz, kicsit odébb az Idesz. Megvakarja az üstökét, »nyomdahiba«, ugyanaz, gondolja, és behúzza az ikszet.
A másik csavar is valami ilyesmi átverést sejtet. A Fidesz ügyesen megbütykölte a választási rendszert, minél többfelé osztódnak a leadott szavazatok, annál kisebb a kormánypárt bukásának esélye. Szervezkedhetnek, szövetkezhetnek „azok” ott a másik oldalon, mindig lesz egy-egy újabb játékos a pályán, akit nem sikerül majd a csapatba integrálni. Mindig lesz egy idős »erdősilászlóné«, aki - emlékszünk - a "boltnyitási" népszavazásnál csinált úgy, mintha csinálni akarna bármit is, de esze ágában sem volt. Csak egy »küldetése« volt, meghekkelni a másik akcióját.
Megszólalt a már fent említett rádióban a kormányhoz »bekötött« Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke is, aki pontosan sorolta, milyen programmal vág neki a választásoknak jövőre az Idesz. Mert azt, hogy mit kellene csinálni, elméletben a Fidesz is tudja, jobban is, mint a nyugdíjas párt vezetői. Felsorolt minden szépet és jót, ígért nyugdíjemelést, érdekvédelmet. Csak egyet nem: ebédet és vacsorát a »fogyókúrázó« néninek. Bár neki senki nem ígér már régen semmit.”