Azóta, hogy Wells marsi tripodokat eresztett rá a ködös Angliára, az idegen fajokkal való kapcsolatfelvétel a science fiction egyik legnépszerűbb, egyben egyik leginkább korlátok közé szorított toposza.
„Nem véletlenül olyan a sztorileírás, mintha lábujjhegyen táncolna tények, fordulatok és plot-pointok körül. A háromtest-problémáról nehéz érdemben beszélni spoilerek nélkül, ugyanakkor meg muszáj, mert egy egyszerre praktikus és elegáns megoldásként a cselekmény együtt halad a felvetett tudományos problémák megoldási kísérleteivel, vagyis úgy tudsz egyre többet a történet hátteréről, ahogy a szereplők kemény agymunkával legyőzik az elméleti akadályokat. Igen, hard sci-fi ez a javából, és Liu egyáltalán nem fogja vissza magát a komplikált elméletek, modellek és gondolatmenetek prezentálásában, ugyanakkor mindent sikerül olyan érthetően elmagyaráznia, hogy még a magamfajta fogalmatlanok is mindig képben legyenek.
Pedig egészen elképesztő magasságokban szárnyal a fantáziája. Az említett játékban (kicsit mind a felépítését, mind a történetbeli szerepét tekintve olyasmi, mint a Végjátékban az óriás itala, csak jóóóval komplexebb) korokon, globális katasztrófákon és civilizációpusztulásokon gázolunk át a történelem nagy tudósaival az oldalunkon, hogy megoldjuk a világ legnagyobb rejtélyét. Míg odakint, a valóságban egyszerű kisemberek szűkölnek valami náluk felfoghatatlanul hatalmasabbnak az árnyékában, nem is sejtve, mi vár az emberiségre, és csak gyülekeznek és tanácskoznak és perlekednek, és saját személyiségeik, érzéseik és prekoncepcióik állnak az útjukban, a játékban Liu az emberi gondolkodás határtalanságát ünnepli, méghozzá valami olyan iszonyatos eposzisággal, amelyhez képest a legnagyobb űrcsata és bolygóközi konfliktus is csak lábjegyzet.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
