„Legtöbben külső szemlélőként találkoznak először önvezető autóval. Ezért akarjuk, hogy kommunikáljon a gyalogosokkal. Tetőre szerelt LED-del, képernyővel vagy járdára vetített lézerrel szavakat vagy emojikat használva tenné. Kék fényt használna, ha önvezető módra vált. Még a színvakok is látják a kéket.
Belsejét mesterséges intelligencia működtetné, mélytanulással. El akartuk kerülni speciális dolgok nehezen kódolható azonosítását és a szintén végtelen „ha, akkor, más” állításokat. Az úton előforduló véletlenek kódolása sem praktikus. A „mélyvezetés” viszont képes tárgyakat, szándékokat felismerni, egy halom adatot feldolgozni. Térképkészítéstől a radar-, lidar- és szenzoradatok összekombinálásáig mindenre használjuk. Példaalapú tanulással gördülékenyebb, természetesebb a vezetés.
Plusz kb. napi két óra ingázást is nyerünk, ha a kocsi magát vezeti. A következő approbbanást az önvezető autó indítja el. Számítógépes platformként harmadik életterünkké válik. Sokkal több annál, hogy A pontból B pontba jussunk, mert közben van egy csomó infotainment lehetőségünk. Mintha az okostelefonunk belsejében ülnénk.”