„Egyebek között ilyen és ehhez hasonló veszélyekre (is) figyelmeztetett a Windsorban 12 számban indult úszónő a Gyárfás Tamás elnökkel vívott korábbi csörtéiben. A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) korifeusai azonban csak a hatalommániás és pénzéhes párost akarták látni és láttatni Hosszú és Tusup személyében. Az egykori Napkelte-vezér dicstelen távozásával azonban korántsem ért véget ez a szűk látókörű és szánalmas korszak a MÚSZ-nál. Jó példa erre a női 4 x 200-as gyorsváltó körüli hecckampány, amelynek célpontja (megint) Hosszú Katinka lett.
A Gyárfás-éra kiszolgálói úgy gondolták, azzal, hogy minden idők legeredményesebb egyéni úszója a tizenharmadik(!) számban beugróként már nem vállalta a szereplést, nem tett meg mindent a magyar színekért. Mindez valójában csak szánalmas, aljas és szakmaiatlan vádaskodás. Szánalmas, hiszen tegnap estig Windsorban hatszor játszották el a magyar himnuszt, de Katinka nélkül egyszer sem hallhattuk volna… Aljas, hiszen úgy állítják be, mintha az Iron Lady cserben hagyta volna a hazáját, miközben a szövetségi kapitánnyal való közös döntésről volt szó. (Ugyanakkor azt elfelejtik felidézni, hogy Rióban talán épp a magyar stafétában vállalt szereplés miatt nem lett meg a negyedik olimpiai aranya.) És szakmaiatlan, hiszen aki csak egy kicsit is ismeri a sportágat, az tudja, hogy az egyéni számok mindig is előnyt élveztek a váltóval szemben.