A nagy PISA-hisztéria

„A hazai baloldali orgánumok természetesen igazolva látják azt a vádat, hogy az Orbán-kormány tönkretette az oktatást, véglegesen lecsúsztunk. Nehéz nem észrevenni a kárörömet és az élvezetet, amivel az eredményt a lehető legrosszabbnak igyekeznek beállítani. Mintha nem az országról és a gyerekeinkről lenne szó, hanem egyes-egyedül a kormány teljesítményéről. Azok a 15 éves gyerekek, akik részt vettek a felmérésben, csak az utolsó öt évben tanultak az Orbán-kormány alatt, amelynek az intézkedései nyilvánvalóan nem is azonnal hatottak. Szóval kár keresni a racionalitást a balliberális sajtó tudósításaiban.

(…)

A PISA-felmérésnek természetesen nem csak baloldali, hanem tudományos kritikája is létezik. A mintavételezés reprezentativitásának hiánya, az egyes országok eltérő gyakorlata, a felmérésenként megváltoztatott tesztek csak a legkönnyebben érthető tényezők, amik mind az egymást követő, mind az országok közötti eredmények összehasonlítását megbízhatatlanná teszik. A mélyebb statisztikai elemzés ennél sokkal több hibát tárt fel, de ennek taglalása meghaladja ennek az írásnak a kereteit. Itt csak utalhatok pl. Antonio Fernández-Cano, a granadai egyetem tanárának metaanalízisáre. Ugyanígy kétségeket ébreszt, ha pl. az USA a PISA-teszt szerint több helyet visszacsúszik, a szintén sokat idézett TIMSS-teszt szerint (amiben Magyarország is sokkal jobban teljesít) változatlan eredményt ér el. Akkor most melyik tesztnek higgyünk?

Összefoglalva: a PISA-teszt nem a bölcsek köve. Számos más felmérés és kutatás eredménye mellett figyelembe lehet venni, de önmagában kevés egy ország oktatásának megítéléséhez. Az eredményeink természetesen lehetnének jobbak (miben nem?), de messze nem igazolják a politikai és ideológiai hátterű hisztériát, aminek a sajtóban a tanúi lehetünk.”