Az oktatáspolitika csúfos bukása

„A 2000-ben lebonyolított első PISA mérés tette láthatóvá a magyar közoktatás viszonylagos gyengeségét, ugyanis mindhárom mért kompetencia területen 15 éves diákjaink a fejlett országok átlaga alatt teljesítettek. Eredményeink az előző évtized során alapvetően stagnáltak, majd a 2009-es mérés – legalábbis a szövegértés terén – már jelentős javulást mutatott, ami némi derűlátásra okot adó visszaigazolást nyújtott a korábbi évek hatalmas összegeket felhasználó oktatásfejlesztési erőfeszítéseiről. A következő 2012-es mérés azonban valóságos hidegzuhany volt; a mért alapkészségek mindegyikében romlott a magyar diákok teljesítménye, s ami a legnagyobb baj, jelentősen megugrott a kudarcot valló tanulók aránya. E váratlanul nagy teljesítményromlásban számos különböző dolog játszhatott közre: a 2008-2009-es válság társadalmi folyamatokra gyakorolt hatása (elsősorban a szegénység növekedése), a 2010 előtti szocialista oktatásirányítás néhány intézkedése és a FIDESZ oktatáspolitikájának teljesítményelvárásokat legyengítő üzenetei. Ezek a lehetséges okok lényegében szétválaszthatatlanok.

A most megjelent 2015-ös eredményekkel azonban nem ez a helyzet, azok egyértelműen a 2010 óta végighajszolt, szinte mindenre kiterjedő rendszer-átalakítás következményei. És ezek a következmények az adatok tanúsága szerint egyértelműen katasztrofálisak, a magyar 15 éves diákok szövegértési és természettudományos eszköztudása drámai, az EU tagországok között a legnagyobb mértékben romlott, matematikai kompetenciáik pedig megrekedtek a 2012-ben mért nagy teljesítményromlás szintjén. A 2015-ben mért eredmények a 2000-es első PISA kutatás eredményeit is mélyen alulmúlják, s a magyar közoktatás gyors leszakadását bizonyítják. 

(...)

Az adatokból kiolvasható gyorsuló és drámai mértékű eredményromlás mélyebb okai további elemzéseket igényelnek. Első pillantásra az látszik, hogy amíg a 2012-es – a jelenleginél kisebb mértékű – teljesítményromlásban erőteljesen közrejátszott a 2008-as válság hatására megnövekedett szegénység hatása, ez a hatás a 2015-ös hanyatlásban sokkal csekélyebb volt. A 15 éves tanulók alapkészségeinek most megfigyelt súlyos romlása mögött döntő valószínűséggel nem elsősorban az egyenlőtlenségek felerősödését, hanem az oktatás minőségének súlyos romlását kell keresnünk. Összességében tehát az új PISA adatok által a 2010 óta követett oktatáspolitikáról kiállított bizonyítvány: súlyos bukás.”