A napnál is világosabb: ezért sült el visszafelé Magyar Péter és Szily Nóra „interjúja”
2026 első Mestertervében szakértőinkkel mi is kiemeleteztük a beszélgetést és azt is, hogy hol csúszott meg a Tisza elnökének számítása.
Amin keresztülmentünk, arra a legtöbb házasságban esély sincs
2016. december 29. 17:33
Hét éve járja a világot kézi kamerával az On The Spot dokumentumfilmes párosa. Az Arany Nimfa-, Prima Primissima-díjas és Pulitzer-emlékdíjas házaspárnak tavaly kisfia született, de így sem hagytak fel addigi életmódjukkal: most már hárman utaznak a világban. Interjú.
2016. december 29. 17:33
„Részt vettetek az UNICEF őszi anyatej-kampányában, a világ különböző pontjairól küldtetek fényképet a kiállításukra, felhívva a figyelmet a szoptatás természetességére. Itthon sokszor úgy tűnik, a gyermekek csak a kampányszövegek szintjén fontosak, amikor a tömött buszon sírni kezdenek, vagy amikor az anyuka nyilvános helyen szoptatna, akkor valahogy elvész a születés csodája. Ez máshol is így működik a világban? Eszter: Minél távolabb utazunk Európától, annál jobb a helyzet. Ázsiában elképzelhetetlen, hogy valaki rosszallóan nézzen rám azért, mert a gyerek mondjuk sír. Sokkal természetesebben viszonyulnak hozzá.
Eszter: A közösség, a család szétesése miatt már szinte képtelenek vagyunk elviselni egymást. Sok helyen láttuk azt, hogy az újszülött egy közösségbe került, nem pedig egy nukleáris családba, ahol a két szülő csakis egymásra van utalva, ami lehetetlen küldetés. Persze, hogy egy csomó házasság szétmegy, hiszen iszonyatos terheket raknak egymásra a párok. Nekünk óriási szerencsénk van, hiszen Andrisnak négy testvére van, nekem is három, és ez így már egy igazi modern nagycsalád. Több tucat filmet készítettetek, számos díjat besöpörtetek itthon és külföldön egyaránt, olyan dolgokon mentetek keresztül, amit sokan elképzelni sem tudnak. Mi az, ami ezek után még motivál benneteket, amiért nekiálltok a következő forgatásnak
András: Az alapvető érdeklődésünk hajt. Kíváncsiak vagyunk a világra. A születésről szóló évadunk legfőbb kérdése az volt, hogy mennyire határoz meg minket az, ahogyan, és ahová a világra jövünk. Abban a szériában azonban csak a kérdést tudtuk feltenni, választ nem adhattunk. Az új évaddal igyekszünk megtalálni a választ is. Ami egyébként már a diktátorok gyermekeiről készített széria idején is foglalkoztatott minket. Hiszen a történelem gócpontjaihoz köthető, súlyos családi örökségek mindannyiunk számára ismertek. Magyarországon a történelmi traumák a mai napig kibeszéletlenek. Képtelenek vagyunk elfogadni a másik fájdalmát, azért harcolunk, hogy bebizonyítsuk: a mi veszteségünk a nagyobb. Ki lehet beszélni ezeket a fájdalmakat valaha? András: A szüleink generációja ezt a munkát nem végezte el az elmúlt harminc évben, előtte pedig esélye sem volt rá. De ha a mi generációnk média fogyasztási szokásaiból indulunk ki, hogy milyen iramban ömlenek ránk az információ morzsák vagy hány percig vagyunk hajlandóak olvasni egy cikket, könyvekről már nem is beszélve, akkor semmi jóra nem számíthatunk. Ugyanis 140 karakteres tweetekben és Facebook-posztokban ez nem fog menni. De talán ennek az információs spirálnak is le kell érni az aljára, amikor már csömörünk lesz a felszínességtől.
Eszter: A fiunkat pedig próbáljuk majd úgy nevelni, hogy több időt töltsön azzal, hogy más emberek szemébe néz, mint hogy a telefonja képernyőjére. Ha van egy mosolygós, hihetetlenül életvidám gyereked, nem tehetsz mást, mint hogy bízol abban, hogy ez a mosoly nem fagy le az arcáról.” (...)
Abaúj Kassája, Kassa Máraija
Indul új cikksorozatunk, a 64 örökség. Tartsanak velünk Kárpát-medencei történelmi-kulturális körutunkon – először Abaújba, Máraiék ősi városába, Kassára!
„Erzsébet saját bevallása szerint Pest összes kocsmájában dolgozott” – ilyen volt a nők élete a Kádár-korban
Pontosabban ilyen is. Grexa Izabella történész Csupa paradicsom az élet című könyve a gyárból a vendéglátóiparra váltó Király Erzsébet élettörténetén keresztül teszi láthatóvá a Kádár-kor nem feltétlenül nosztalgiára érdemes mindennapjait.
Szijjártó Péter leleplezte Brüsszel és Kijev fondorlatos tervét (VIDEÓ)
Belföld
Szóba került a sikeres magyar családpolitika is.
A gének nem hazudnak: a szláv migráció átalakította Európát, aztán jöttek a honfoglalók – régész a Mandinernek
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
Svájcban is világosan látják: a brüsszeli narratíva és a valóság köszönőviszonyban sincs egymással
Belföld
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Elhallgatott tragédia Ukrajnában – a KÉNYSZERSOROZÁSOK sötét valósága a Vekkerben!
Belföld
Fiatalok kényszersorozása, elhallgatott borzalmak és a HÁBORÚ titkos arca – Gyürky Enikő és Csuti a Vekker legutóbbi adásában feltárja azt, amit a hírek sosem mutatnak.
Budapest, a büszkeségünk – csodálatos könyv jelent meg, ezt mindenkinek látnia kell!
Több száz fotó mesél egy új kötetben azokról a kulturális beruházásokról, amelyek az utóbbi időben Budapestet szépítik, és – a politikai sárdobálás ellenére – osztatlan sikert élveznek.
Jó hír az autósoknak: egyre több városban hoznak áldozatot az időjárás miatt (VIDEÓ)
Belföld
Nem csak a Heves vármegyei város lakói örülhetnek.
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sulammit
2017. április 06. 14:55
Eszter, András, a legtöbb filmeteket láttam.
Mennyi érdekesebbnél érdekesebb kultúrát, szokásokat, embereket mutattatok be. Köszönet érte!
Válasz erre
4
0
duzur
2017. január 02. 14:37
Most néztem meg a gázai riportjuk egy részét.
Ezt kellene megnézni Kerry-nek is, mielött délibábokat kerget...
Válasz erre
0
0