Ft
Ft
29°C
15°C
Ft
Ft
29°C
15°C
08. 08.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
08. 08.
péntek
Hírek
Vélemények
Hetilap
család Pulitzer-emlékdíj Duna Tv generáció Bolívia diktátorok dokumentumfilm Prima Primissima-díj baba születés UNICEF Cseke Eszter történelem szoptatás brazil őserdők anyatej-kampány Ficsor Benedek Evo Morales On The Spot vélemény S. Takács András gyermeknevelés Arany Nimfa-díj szülés

Amin keresztülmentünk, arra a legtöbb házasságban esély sincs

2016. december 29. 17:33

Hét éve járja a világot kézi kamerával az On The Spot dokumentumfilmes párosa. Az Arany Nimfa-, Prima Primissima-díjas és Pulitzer-emlékdíjas házaspárnak tavaly kisfia született, de így sem hagytak fel addigi életmódjukkal: most már hárman utaznak a világban. Interjú.

2016. december 29. 17:33
Cseke Eszter, S. Takács András
MNO
„Részt vettetek az UNICEF őszi anyatej-kampányában, a világ különböző pontjairól küldtetek fényképet a kiállításukra, felhívva a figyelmet a szoptatás természetességére. Itthon sokszor úgy tűnik, a gyermekek csak a kampányszövegek szintjén fontosak, amikor a tömött buszon sírni kezdenek, vagy amikor az anyuka nyilvános helyen szoptatna, akkor valahogy elvész a születés csodája. Ez máshol is így működik a világban? 
 
Eszter: Minél távolabb utazunk Európától, annál jobb a helyzet. Ázsiában elképzelhetetlen, hogy valaki rosszallóan nézzen rám azért, mert a gyerek mondjuk sír. Sokkal természetesebben viszonyulnak hozzá.
 
Ez csupán empátia kérdése?
 
Eszter: A közösség, a család szétesése miatt már szinte képtelenek vagyunk elviselni egymást. Sok helyen láttuk azt, hogy az újszülött egy közösségbe került, nem pedig egy nukleáris családba, ahol a két szülő csakis egymásra van utalva, ami lehetetlen küldetés. Persze, hogy egy csomó házasság szétmegy, hiszen iszonyatos terheket raknak egymásra a párok. Nekünk óriási szerencsénk van, hiszen Andrisnak négy testvére van, nekem is három, és ez így már egy igazi modern nagycsalád. 
 
Több tucat filmet készítettetek, számos díjat besöpörtetek itthon és külföldön egyaránt, olyan dolgokon mentetek keresztül, amit sokan elképzelni sem tudnak. Mi az, ami ezek után még motivál benneteket, amiért nekiálltok a következő forgatásnak
 
András: Az alapvető érdeklődésünk hajt. Kíváncsiak vagyunk a világra. A születésről szóló évadunk legfőbb kérdése az volt, hogy mennyire határoz meg minket az, ahogyan, és ahová a világra jövünk. Abban a szériában azonban csak a kérdést tudtuk feltenni, választ nem adhattunk. Az új évaddal igyekszünk megtalálni a választ is. Ami egyébként már a diktátorok gyermekeiről készített széria idején is foglalkoztatott minket. Hiszen a történelem gócpontjaihoz köthető, súlyos családi örökségek mindannyiunk számára ismertek. Magyarországon a történelmi traumák a mai napig kibeszéletlenek. Képtelenek vagyunk elfogadni a másik fájdalmát, azért harcolunk, hogy bebizonyítsuk: a mi veszteségünk a nagyobb.
 
Ki lehet beszélni ezeket a fájdalmakat valaha?
 
András: A szüleink generációja ezt a munkát nem végezte el az elmúlt harminc évben, előtte pedig esélye sem volt rá. De ha a mi generációnk média fogyasztási szokásaiból indulunk ki, hogy milyen iramban ömlenek ránk az információ morzsák vagy hány percig vagyunk hajlandóak olvasni egy cikket, könyvekről már nem is beszélve, akkor semmi jóra nem számíthatunk. Ugyanis 140 karakteres tweetekben és Facebook-posztokban ez nem fog menni. De talán ennek az információs spirálnak is le kell érni az aljára, amikor már csömörünk lesz a felszínességtől.
 
Eszter: A fiunkat pedig próbáljuk majd úgy nevelni, hogy több időt töltsön azzal, hogy más emberek szemébe néz, mint hogy a telefonja képernyőjére. Ha van egy mosolygós, hihetetlenül életvidám gyereked, nem tehetsz mást, mint hogy bízol abban, hogy ez a mosoly nem fagy le az arcáról.”
 
(...) 
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sulammit
2017. április 06. 14:55
Eszter, András, a legtöbb filmeteket láttam. Mennyi érdekesebbnél érdekesebb kultúrát, szokásokat, embereket mutattatok be. Köszönet érte!
Válasz erre
4
0
duzur
2017. január 02. 14:37
Most néztem meg a gázai riportjuk egy részét. Ezt kellene megnézni Kerry-nek is, mielött délibábokat kerget...
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!