„Meg tudjuk csinálni? Az a 34 kitoloncolt afgán, akit most együtt sirat a politika és a publicisztika, holott harmaduk bűnelkövető volt, még nem elég bizonyíték arra, hogy sikerülne. A menekültek származási országukba történő visszaszállítása még mindig nehezen megy a hivataloknak, tartományi kormányoknak és sok polgárnak is – még úgy is, hogy az egyébként szintén aggályokkal küszködő bíróságok megállapították az esetről, hogy jogos. Ha azonban nem toloncoljuk ki (vagy nem tudjuk kitoloncolni) az elutasított vagy bűncselekményeket elkövető menedékkérőket, az nem más, mint egy meghívás a világ felé.
Az afganisztáni és a többi háborús terület biztonsági helyzete kétségtelenül »problémás«. Ha már ez is elég ahhoz, hogy mostantól senkit se küldjünk vissza, mégis hogyan fogjuk elmagyarázni az ott sínylődő millióknak, hogy lehetőleg maradjanak ott, ahol vannak? A német menekültügyi rendszernek a gyakorlatban is világos jelzéseket kell adnia: ha a követelményeknek megfelel az illető, egy gyors eljárást követően megkapja a menekültstátuszt, ha azonban nem, következetesen és legalább ilyen gyorsan ki lesz toloncolva.”