Gyurcsány Ferenc nagy idők nagy tanúja, és alakítója volt

Történészként leginkább azt gondolom, hogy nagyon remélem, hogy meg fogja írni az emlékiratait.

Egész életemben zavart egy dolog, ami valami miatt máris teljesen természetes a társadalmunkban: a többség szerint a szépség és az ész szorzata nulla. A szépség és az ész nem férnek össze egymással: legalábbis nem a nőknél...
„Ezért is becsülöm a szépségkirálynőket, akik talán a legtöbbször találkoznak azzal az előítélettel, amiről a gondolatmenet elején ejtettem pár szót. Hiszen, ha valaki szép 21 évesen, az mit tudhat az életről, mit tudott letenni az asztalra, hogyan lehetne okos? Biztosan egész életében a hajával törődött, ahelyett, hogy könyveket vett volna a kezébe... Mert mindkettőt nem lehet, ugye? Mert aki így tartja, sose törődött a szépséggel? Mert ha igen, arra ugyanúgy nem lehet büszke az ember, ahogyan arra sem, ha sosem olvasott vagy művelődött.
Ezek a lányok – például a Miss Universe királynőjelöltjei – okosak, értelmesek, ezért lehetnek királynők. Igen, egy szépségkirálynő sokat foglalkozik a külsejével, rengeteg videót néz az interneten arról, hogyan tud különféle sminkeket elkészíteni, biztosan rengeteget foglalkozik a divattal és a szépségápolással, és rengeteget foglalkozik nemcsak azzal, hogy hogyan kell szépen mosolyogni, hanem azzal is, hogyan érheti el, hogy mások mosolyogjanak. És ha ez sikerül neki, az már maga a szépség egyik legfontosabb hozzávalója: örömet hozni ebbe a sokszor szürke életbe.
Sokszor elfelejtjük, de ezek a lányok nemcsak szépek akarnak lenni, de erre is törekednek. Rengeteg munkával, rengeteg kitartással egyre jobbak és jobbak akarnak lenni. Ezek a lányok harcosok. És az, hogy emellett gyönyörűek, csak egy óriási plusz.”