Járulékcsökkentés vagy adójóváírás?

„Végiggondolta-e valaki, hogy – hacsak nem változnak meg az eddigi nyugdíjszámítási szabályok, akkor – az új nyugdíjak reálértéke is évente 7 százalékkal emelkedne, és ez a járulékkulcs-csökkentéssel együtt romba döntené a kassza rövid távú egyenleget? (Ezen nem sokat segít, hogy megnőnének az áfa- és az szja-bevételek, s a közszféra bérkiadásainak jelentős része visszacsorogna a költségvetésbe.) Talán még fontosabb, hogy szándékolatlan következményként a korábbinál sokkal szélesebbre nyílna az olló a régebbi és az újabb nyugdíjak között, s ez új érvet adna a svájci indexálást követelőknek, tovább növelve a nyugdíjkiadásokat. Az már csak hab a tortán, hogy a társasági adó (november 17-én bejelentett) egységes 9 százalékra csökkentésével a kormány már el is költötte a jövő évi költségvetés 200 milliárd forintos tartalékát.

A részletes kritikai számítást (egy gyorsabb és egy lassabb járulékkulcs-csökkentés mellett) egy MTA KRTK KTI-s blogon mutatom be, de az 1. táblázatot némi előkészítéssel idemásolom. Az első négy évben a bruttó és a nettó bérek évi 7 százalékkal nőnek, aztán növekedési ütemük visszaesik 2 százalékra. Évente a nyugdíjasok 5 százaléka hal meg (a legidősebbek) és ugyanannyi dolgozó megy nyugdíjba. Az egyszerűség kedvéért a járulékkulcs-csökkentést a munkáltatói nyugdíjjárulékra terhelem, és a 10 százalékpontos csökkentést évi 2,5 százalékban valósítom meg. A 2016-os bruttó átlagbért 1-nek vettem, és ebben fejezem ki az új és az átlagos (régi) nyugdíjakat. Felteszem, hogy 7 nyugdíjas jut 10 dolgozóra. Az új nyugdíjak öt éven át látványosan nőnek, a késleltetés miatt 2021-ben ugranak a 2016-os bruttó bér 46,4-százalékáról a 65,1 százalékra. Az átlagos nyugdíjak csigalassúsággal emelkednek: a mai bruttóbér 46,4 százalékáról a 48,9 százalékára. A kétfajta nyugdíj közti feszültséget fejezi ki a következő oszlop, amely az átlagos nyugdíjat az átlagos nettóbérhez viszonyítja: a helyettesítési aránynak nevezett hányadosuk a kezdeti 68,3-ről öt év alatt 53,8 százalékra zuhan. Végül a nyugdíjkassza járulékbevételéhez viszonyított hiánya 0-ról 14 százalékra nő, amely a GDP-nek kb. 1,4 százaléka.”