„A Magyar Úszó Szövetség nem az úszók szövetsége, hanem az állam meghosszabbított karja. Abból a célból jött létre, hogy kisajátítsa az eredményeket, valamint beleszólhasson abba, ki indulhat a versenyeken, ki mit nyilatkozhat, milyen ügy mögé állhat be, kivel fényképezkedik, és így tovább. A Szövetségnek természetesen az is célja, hogy legyen felmutatható eredmény. Anélkül az egésznek nincs értelme. Hasonlóan az állattenyésztőnek az a célja, hogy a disznók nagyjából egészségesek és kövérek legyenek. Nem azért, mert érdekli a disznók közérzete, hanem mert arra megy ki az egész játék. A Magyar Úszó Szövetség feladata az, hogy négy évente produkáljanak aranyérmeket, közben pedig dísz legyenek a kormány kalapján. Hogy az úszók ehhez mit szólnak, az teljesen mindegy, kivéve, ha veszélybe kerülnek az aranyak. Akkor változtatni kell az úszótartás körülményein.
Az Úszó Szövetség vezetése valóban megbukott, de nem azért, mert az úszók nem elégedettek, hanem azért, mert balhé van. A feladat az volt, hogy dicsőséget, szavazatokat, alattavalói passzivitást kell szállítani. A balhé éppen az ellenkező hatást fejti ki: úgy tűnik, a vezetés nem törődik a néppel, és nincs a helyzet magaslatán. Hogy mi lesz a megoldás, azt én megmondani nem tudom. Elképzelhető, hogy a hullámok elcsitulnak, ahogy elcsitultak eddig is. Ám az is elképzelhető, hogy most jött el a pont, amikor látványos személycserékre és new deal-re van szükség. Van olyan, hogy egy rákosinak mennie kell, és egy kádárnak kell jönnie helyette.
Egyvalami azonban nem lehet. Olyan nem lesz, hogy az Úszó Szövetség az úszók érdekében cselekedjen. Pont ahogyan az sem lehet, hogy a gazda a disznók érdekében cselekedjen. Mi van, ha a disznó szabadságra vágyik, és persze arra, hogy ne vágják le? A gazda engedhet kisebb dolgokban, de a disznó fogvatartása és levágása nem lehet alku tárgya, mert a gazda számára az egész állattartásnak ez az egyetlen hozadéka. Az állam számára a versenysport egyetlen hozadéka kisajátított sportsikerből eredő legitimáció.”