„Biztosan régen is volt ilyen jelenség, de mostanában mintha ez lenne a kormányzati kommunikációs stratégia. Talán Orbánnal kezdődött, amikor az olimpia után azt mondta: »nyolcszor vertük meg a világot«, aminek, ugye, semmi értelme sem volt, de akkor a miniszterelnök még elégedett volt azzal, amit Rióban elértünk, manapság pedig már hullanak a fejek az Olimpiai Bizottságban. Áder sem akart lemaradni, ő pedig azt mondta augusztus 20-i ünnep beszédében, hogy »egyetlen népet sem ért annyi balsors, mint bennünket«, és már akkor sem értettem, hogy ki állította fel neki a rangsort a legtöbb balsorsot ért népekről.
Erre tett fel Harrach Péter, a leglassúbb beszédű magyar politikus, az egyébként alig létező kereszténydemokrata párt frakcióvezetője, amikor azt állította, hogy Magyarország vízügyi nagyhatalom. Ezt nevezik a kommunikációban demagógiával vegyes tudatlanságnak.
Ha ő – vagy valamelyik munkatársa – elolvasta volna az Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEA) 2009-ben kiadott tanulmányát az európai vízügyekről, akkor láthatná, hogy egyetlen mérhető rendszerben sem vagyunk vezetők, de jó ha a mezőny második felében említenek bennünket például az öntözött termőföld, a teljes társadalom számára elérhető ivóvíz és egyebek sorában. Statisztikával nem untatnám olvasóimat, aki nem hisz nekem elolvashatja a jelentést. A vízügynek ugyanis része a víztározás és az öntözés is, mindkettőben alaposan lemaradtunk, akárcsak a megfelelő színvonalú, jó minőségű ivóvízzel ellátott körzetek számában.”