Mozgásban az alaptörvény

„A francia alkotmánytanács 2004. június 10-i határozatában foglalkozott a másodlagos uniós jog helyével a francia alkotmányban, amelyet a döntés szerint alkotmányos parancs révén ültetnek át a belső jogba. Ennek azonban ott vannak a határai, ahol a szóban forgó uniós jogi rendelkezés kifejezetten alkotmányellenes. Ha nem áll fenn a kifejezett alkotmányellenesség, akkor kizárólag az Európai Bíróság jogosult mind eljárási, mind anyagi jogi értelemben arról határozni, hogy az érintett jogszabály az unió alapító szerződésében meghatározott egyedi felhatalmazáson belül maradt-e, vagy azt átlépte-e.

Ezeréves történeti alkotmányunk 1222, az Aranybulla óta hirdeti a zsarnoksággal szembeni ellenállás jogát, Európában először foglalta magába – a tordai nyilatkozat által – a vallási türelmet, az elsők között deklarálta 1848-ban a polgári törvény előtti jogegyenlőséget, és az öreg kontinens egyik legrégebbi parlamenti hagyományával rendelkezik.

Ebbe a sorba szervesen illeszthető az alaptörvény újabb, immár hetedik kiegészítése.”