Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Fonyódi Tibornak egyértelműen nehezített terepen kellett bizonyítania, elvégre 13 év pedig hosszú idő Fawcett-regény nélkül, még akkor is, ha közben azért volt mit olvasni Mysterious Universe terén.
„Nekem valamivel persze egyszerűbb dolgom volt – én ugyanis »alig« négy éve vettem kezembe a Katedrális újrakiadását, Brett Shaw történetet pedig még soha nem olvastam, így valószínűleg teljesen más pontból indultam, mint a régebbi olvasók (ugyanakkor jó hír, hogy ilyen előismeretek mellett is teljesen érthető a regény, legfeljebb a poénfaktor csökkenhet egy hajszálnyival). Emiatt persze a rajongók számára valószínűleg kevés újdonságot fogok mondani – szerintem ők a nagy mennyiségű humor, a laza és elszállt stílus, a ponyvásan csavarodó cselekmény miatt szerették meg Brett Shaw kalandjait, ez pedig változatlan (talán csak az időutazás és a Katedrális kap a vártnál esetleg nagyobb szerepet). A továbbiakban viszont megkísérlem azok számára elmondani, hogy miért érdemes elolvasniuk a vicces címűHosszú út a trónig, bébi című regényt, akik hozzám hasonlóan egyelőre elég felületesen ismerik a Mysterious Universe világát. …()
Nem szeretem ezt a szót, mert van egyfajta lenéző és negatív kicsengése (bár nem kellene...), de ezúttal mégsem jut eszembe ennél pontosabb jelző. Ez az »agykikapcsolós«, látványos filmek irodalmi megfelelője, ahol nem az számít, mit is olvasol, hanem az, hogy közben harsányan nevess, izgulj, vigyen magával, és pár órán át legfeljebb az gondolkoztasson el, hogy mit fog művelni Brett Shaw a hülyébbnél hülyébb helyzetekben. Ez pedig garantált mindenkinek, aki minimálisan is vevő rá – én csak biztatnék mindenkit, hogy próbálkozzon meg vele, mert valami egészen furcsa élményben lesz része. Aki pedig már eddig is szerette Harrison Fawcett / Fonyódi Tibor regényeit, annak nem hiszem, hogy különösebb biztatás kellene ahhoz, hogy rohanjon az új kötetért. Időutazásra fel!”