Milyen az antikapitalista szex?
A termelés hozza létre a fogyasztót – ez pedig ugyanúgy igaz a szexuális szükségletekre, vágyakra és habitusokra is.
A regényt bátran ajánlom minden fantasykedvelőnek, és azoknak is, akik szeretnének valami különlegeset olvasni. :)
„A második rész eleinte kevésbé tűnt érdekesnek, és igen jó választás, hogy második lett. Az elején ugyanis egy kissé történelemkönyv szaga volt, majd váltakozott: jöttek az izgalmas részek, majd újra egy kis száraz töri, de aztán helyre állt a rend, és a rész főszereplője, Lánglélek – aki szintén ugyanúgy emlékszik előző életére, és a mi világunkból érkezett – története végképp magába szippantott.
A történetben találkozhatunk a fantasy-k megszokott elemeivel, pl. jóslat, kiválasztott(ak), mágusok stb. Ennek ellenére távol áll attól, hogy tucatsztorinak bélyegezzem, mert ezek az elemek egy cseppet sem megszokott »építménybe« illeszkednek. A történet, ahogy korábban is írtam, egyébként is felhasznál ismerős dolgokat: festmények, versek stb. Ezekről a könyv végén olvashatunk egy kis összefoglalót is.
A mesélés módja különösen színessé teszi a regényt. Lantos Fruzsina része E/1-ben íródott, ami azon kívül, hogy így izgalmasabb volt a magzat, majd kesőbb a gyermek szemén keresztül megismerni a világot, a szereplőt is közelebb hozta hozzánk.
Lánglélek, a Kiválasztott történetét, E/3 elbeszélői módban ismerhetjük meg. És bár azt írtam, nem igazán békültem ki a történelemkönyvekre hajazó részekkel, valójában ez kimondottan illett a Kiválasztott életének elbeszéléséhez. Emelett maga Lánglélek is ezáltal fokozatosan kerül közel az olvasóhoz, mígnem, pontosan a megfelelő időben, a mesélés átvált E/1-be.
A látszat mesterei csak az első része a sorozatnak, és a magam részéről már alig várom a folytatást. Cselezüst és Lánglélek története végül egybefolyt, és kíváncsi vagyok, miként alakul a továbbiakban a sorsuk. Na meg a világuké.”