Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Mit vesztettünk a Monarchia bukásával? Várjuk a válaszokat kurucoktól, labancoktól és belgáktól is!
Nagy vita alakult ki Gerő András Mandinernek adott nagyinterjúja után. A történész szerint Ferenc Józsefnek − történelmi bűneinek elismerése mellett − szobrot kellene állítani; és mindenkinek jobb lett volna, ha a Habsburgok tovább uralkodhatnak az I. világháború után. Természetesen rögtön előkerültek a kuruc és labanc álláspontok − jellemzően persze az előbbiek.
Ha már vitázunk, álljon itt egy kérdés, amire kommentekben, listákban várjuk a válaszokat kurucoktól, labancoktól és belgáktól is:
− ki, mely régió vesztette a legnagyobbat (és miért) a Monarchia felbomlása óta eltelt közel száz évben?
Az én privát listám:
1. Erdély − az elmúlt száz év román királyi és kommunista diktatúrát, égbekiáltó jogtiprásokat, történelmi és kulturális örökségek tömeges pusztulását − ja és útmenti kábelkötegeket, ocsmány lakótelepeket és bűzölgő-bezárt gyárakat adott Erdélynek; ráadásul kiszakították (Közép-)Európából és odadobták a Balkánra.
2. Galícia-Bukovina − nagyjából a fentiek, csak mindezt a Szovjetunió otromba fennhatósága alatt, tömeges népirtásokkal, népvándorlásokkal, háborús pusztításokkal és rendszerváltás utáni további elszegényedéssel fűszerezve.
3. Trieszt − egy európai nagyhatalom első számú kikötőjéből Olaszország félreeső fityegőjévé vált, fuldokolva a teljes hátország és piac elvétele miatt, a 20. század nagy részében teljes egészében elvágva fél Közép-Európától.
4. Bosznia − a középkorban rekedt fél-muszlim tartományt alig néhány évtized alatt korrekt kelet-közép-európai színvonalra emelte fel az Osztrák-Magyar Monarchia. Kell részletezni a 20. századi sorsát?
5. Budapest − alap, hogy szinte minden, ami szép és látványos Budapesten, a Monarchia korában, pár évtized alatt született, erre vagyunk büszke máig. Fővárosunk a Monarchia utolsó éveire szinte beelőzte Bécset pörgésben, fejlődésben, talán még életminőségben is. Ha a birodalom bármilyen formában fennmaradt volna, a birodalom kellős közepén fekvő, szabadon, de átgondoltan terjeszkedő, sokszínű (multikulti!) metropolisz a kontinens első számú városai egyikévé válhatott volna. És még most is több tekintetben ott van a másodvonal élmezőnyében.
6. Közép-Európa,mint közös hazánk − volt egyszer egy birodalom, amin belül szabadon utazhattál Lembergtől a Garda-tóig, Prágától Dubrovnikig, Brassótól a Rajna völgyéig - mindezt annak a tudatában, hogy a kellően távoli Bécsben van egy kellően öreg császár, aki ugyan nem túl populistán barátságosan, de lelkiismeretesen intézi közös hazánk ügyeit, még ha le is szarják a legyek az arcképét kies prágai kocsmákban. Ja, és még az adóterhek is jóval alacsonyabbak voltak, mint ma.
Kell még valamit mondanunk, kurucok?