Mit vesztettünk az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével?
2016. október 07. 10:37
Mit vesztettünk a Monarchia bukásával? Várjuk a válaszokat kurucoktól, labancoktól és belgáktól is!
2016. október 07. 10:37
p
0
0
252
Mentés
Nagy vita alakult ki Gerő András Mandinernek adott nagyinterjúja után. A történész szerint Ferenc Józsefnek − történelmi bűneinek elismerése mellett − szobrot kellene állítani; és mindenkinek jobb lett volna, ha a Habsburgok tovább uralkodhatnak az I. világháború után. Természetesen rögtön előkerültek a kuruc és labanc álláspontok − jellemzően persze az előbbiek.
Ha már vitázunk, álljon itt egy kérdés, amire kommentekben, listákban várjuk a válaszokat kurucoktól, labancoktól és belgáktól is:
− ki, mely régió vesztette a legnagyobbat (és miért) a Monarchia felbomlása óta eltelt közel száz évben?
Az én privát listám:
1. Erdély − az elmúlt száz év román királyi és kommunista diktatúrát, égbekiáltó jogtiprásokat, történelmi és kulturális örökségek tömeges pusztulását − ja és útmenti kábelkötegeket, ocsmány lakótelepeket és bűzölgő-bezárt gyárakat adott Erdélynek; ráadásul kiszakították (Közép-)Európából és odadobták a Balkánra.
2. Galícia-Bukovina − nagyjából a fentiek, csak mindezt a Szovjetunió otromba fennhatósága alatt, tömeges népirtásokkal, népvándorlásokkal, háborús pusztításokkal és rendszerváltás utáni további elszegényedéssel fűszerezve.
3. Trieszt − egy európai nagyhatalom első számú kikötőjéből Olaszország félreeső fityegőjévé vált, fuldokolva a teljes hátország és piac elvétele miatt, a 20. század nagy részében teljes egészében elvágva fél Közép-Európától.
4. Bosznia − a középkorban rekedt fél-muszlim tartományt alig néhány évtized alatt korrekt kelet-közép-európai színvonalra emelte fel az Osztrák-Magyar Monarchia. Kell részletezni a 20. századi sorsát?
5. Budapest − alap, hogy szinte minden, ami szép és látványos Budapesten, a Monarchia korában, pár évtized alatt született, erre vagyunk büszke máig. Fővárosunk a Monarchia utolsó éveire szinte beelőzte Bécset pörgésben, fejlődésben, talán még életminőségben is. Ha a birodalom bármilyen formában fennmaradt volna, a birodalom kellős közepén fekvő, szabadon, de átgondoltan terjeszkedő, sokszínű (multikulti!) metropolisz a kontinens első számú városai egyikévé válhatott volna. És még most is több tekintetben ott van a másodvonal élmezőnyében.
6. Közép-Európa,mint közös hazánk − volt egyszer egy birodalom, amin belül szabadon utazhattál Lembergtől a Garda-tóig, Prágától Dubrovnikig, Brassótól a Rajna völgyéig - mindezt annak a tudatában, hogy a kellően távoli Bécsben van egy kellően öreg császár, aki ugyan nem túl populistán barátságosan, de lelkiismeretesen intézi közös hazánk ügyeit, még ha le is szarják a legyek az arcképét kies prágai kocsmákban. Ja, és még az adóterhek is jóval alacsonyabbak voltak, mint ma.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Gerő (az interjúban) pontosan azt nem említette meg, hogy az események, amiért dícséri Ferenc Józsefet 20 évet késtek miatta. Kiegyezni 1848-ban is lehetett volna, a fejlődés is elindulhatott volna az 1850-es években, és akkor másként alakulnak a későbbi évek is.
Magyarország sem lett volna annyira demilitarizált, ha nem ellenségnek tekintik a hadsereget.
A cseheknek és a lengyeleknek ugyanazt kellett volna megkapni jogban, mint amit a horvátok kaptak. Ezzel kialakult volna egy dinasztikus alapú föderáció, ami esetleg több lehetőséget lát az együttműködésben, mint az ellenségességben. Ehhez képest lehet nézni a ferencjóska életművet, ami az egymással marakodó országrészek dicső hagyományát adta Közép-Európába.
Ettől eltekintve sokat vesztettünk a Történeti Magyarország felbomlásával.
Az én sorrendem egyébként Kárpátaljával (és persze Kelet-Galíciával) kezdődik. Nehéz megmondani, hogy mi számít veszteségnek, nem biztos, hogy Ausztria birodalmi központként így nézne ki.
További megjegyzés, hogy a korábbi Fiume (mai Rieka) sem Európa 10. legnagyobb kikötője.