Abortuszok mindig lesznek Lengyelországban

„A tegnapi sztrájk neve Czarny Protest, vagyis Fekete tüntetés volt. A tüntetők feketébe öltöztek, hogy jelezzék: reproduktív jogaik halálát siratják. A varsói tüntetés résztvevői között Weronika elmondása szerint fiatalok és idősek egyaránt képviseltették magukat, szerinte »ez egy kortalan ügy«. Egy idős hölgy elmondta, hogy 1993 óta minden egyes olyan tüntetésre elmegy, amely a nők jogairól szól. Azt mondta, nagyon boldog, hogy megérhette ezt a napot. (...)

Ha ezt az elemi felháborodást figyelmen kívül hagyja a lengyel parlament, akkor végérvényesen és visszavonhatatlanul aláírja saját szegénységi bizonyítványát. Ezzel párhuzamosan pedig a társadalomnak egy jelentős rétege veszítené el a kormányba, a parlamentbe és a politikába vetett bizalmát, miközben egy erős társadalmi mozgalom épül épp ki. Ha a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt ezt el szeretné kerülni, akkor azzal is megpróbálhat gátat vetni a tiltakozásnak, hogy a »kompromisszumos megoldást« választja: azaz kiemelik az igazán radikális elemeket a törvényjavaslatból, és egy teljesen új törvényt hoznak, ami mindazonáltal valószínűleg szigorúbb lesz, mint a most érvényben lévő. Így a Jog és Igazságosság konzervatívjai megfoszthatják a nőket önrendelkezési joguktól, miközben mérsékelt és békülékeny párt színében tüntetik fel magukat.

Csakhogy a szellemet már kieresztették a palackból, és a lengyel nők már országszerte ráéreztek a jogaikért való harc ízére. Bármit is lépjen ezek után a kormányzó elit, egy dologban egészen biztosak lehetnek: abortuszok mindig lesznek Lengyelországban. A kérdés csak az, hogy azokat törvényesen, kórházban, orvos végzi-e el, vagy egy pincében, sötétben, egy vállfával a kezében egyedül egy kétségbeesett nő. Nem kérdés, melyik megoldás lenne az emberségesebb.”