Szinte egyszerre mutatták be au új MacBook Prokat és a Microsoft Studioját. A Microsoft reklámvideója sokkal meggyőzőbbre sikerült.
„Az Apple és a Microsoft egyaránt profi használatra szánt új komputert mutatott be a héten. A két cég hardvere különbözik ugyan egymástól, mégis hátborzongatóan hasonló módon próbálják eladni őket, lásd a két videót. Rendben, az egyik, az Apple-é Jony Ive hangalámondásával készült, a másik meg a Pure Imagination drámai címlapja, a videók általános íve viszont ugyanaz: el próbálják mondani a fogyasztónak.
Kezdéskor a kamera sima gépi felületeken, csillogó krómon és átláthatatlan alumíniumon időzik. A belső alkatrészek úgy esnek darabokra, mintha a súlytalanságban lennének, azt sugallva, hogy minden egyes darab tökéletesen passzol egymáshoz. Utána újra egybeáll az egész, mint egy fordított lassítottfelvétel-robbanás. Ember lép a képkockába, megérinti, életre kelti a számítógépet. A Microsoftnál s Studio kijelző szabályozásáról, az Apple-nél a Touch Bar aktiválásáról van szó. A jelentés azonos: mi raktuk egybe ezt az egészet. Még a képernyők mutogatását célzó tesztfelvételek is egyeznek: a színes por robbanását biztos, hogy a Holi hindu fesztivál fényképei ihlették.
Természetesen nincs semmi szokatlan a filmezésben, a szokatlan inkább az, hogy az Apple és a Microsoft egymást követve jelent be új számítógépeket. Mindenféle techcég évek óta használja a lassított felvétel-alkatrész-robbanás beállítást, hogy lássuk: micsoda mérnöki teljesítmény kellett a készülékhez. A videókra adott reakciók talán a legérdekesebbek. Az Apple-é jelentéktelennek, a Microsofté viszont tényleg izgalmasnak tűnik.
Kérdés, hogy miért? Talán mert túl jól ismerjük Jony Ive megszokott ütemű, de hasonlóságuk miatt önmaguk paródiájává váló videóit. Vagy azért, mert a Microsoft-videó egyszerűen jobb – a zene beindít mindenféle érzelmet, és látjuk, hogy a Studio és perifériái többet tesznek. Esetleg a márkával kapcsolatos általánosabb kérdések is felmerülnek. Úgy tűnik, mindkét cég újrapozícionálja magát; a Microsoft a profi kreatív piac, az Apple (például a Tool Bar emojijaival) mainstreamebb közeg felé tart. Nekem mindenesetre izgalmasabb az előbbi.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az EU átlagot meghaladó ütemben fejlődik hazánkban a mesterséges intelligencia használata.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Ömlik a pénz a magyar családokhoz. Ígéretek helyett valóság.
Az amerikai alelnök egy rövid ideig visszatért eredeti foglalkozásához.
