AfD: a radikális néppárt

„Ha megvizsgáljuk a Mecklenburg-elő-pomerániai választásokat követő exit-pollok részletes adatait, jól lehet látni, hogy az AfD voltaképpen egy »együgyű« néppárttá avanzsált. A Frankfurter Allgemeine Zeitung megrendelésére készült elemzésből az derül ki, hogy a múlt vasárnapi választáson legnagyobb arányban a korábban nem szavazók voksoltak az AfD-re (35%), majd nagyjából egymáshoz viszonyítva hasonló arányban képviseltették magukat az egykor hagyományos pártokra szavazók is az Alternatíva táborában. A korábbi SPD szavazók 18%-a, a CDU szavazók 16%-a, míg a posztkommunista Linke szavazói közül pedig 11% választotta ezúttal a jobboldali populista pártot. Érdekes, de nem meglepő fejlemény, hogy – a keleti régióban relatíve sikeres – neonáci NPD-szavazók 14%-a is az új bevándorlás-ellenes erőt támogatta.

A CDU testvérpártjától, a CSU-tól egészen – a kormányzatban szintén szerepet vállaló – az SPD-ig a választási fiaskót igyekszik mindenki Angela Merkelre kenni. Valóban – és talán elsősorban is – az ő felelőssége, hogy elhibázott menekültpolitikájával kiengedte a szellemet a palackból és létrejöhetett a CDU/CSU-tól jobbra egy komoly politikai támogatottsággal bíró erő. Hiszen a II. világháborút követő német politika íratlan szabálya volt, hogy az Uniópártok dolga a jobboldali radikalizmus megakadályozása. Ugyanakkor, ha a fenti számokat vizsgáljuk, jól látszik, hogy nem csak a Merkel-ellenesség irányította a választópolgárokat az AfD felé, hanem a politikai elittől való elfordulás is. Aminek vastagon részese az SPD is, bármennyire próbálja kihúzni magát a felelősség alól és szociális demagógiával balról előzni az AfD-t, részese az ellenzékben lévő Zöldpárt is, amely a CDU-n kívül talán legnagyobb támogatója a merkeli bevándorlás-politikának, és igen, részese a Linke is, amely egy posztkommunista ex-NDK-ás utódpárt, azonban a keleti régióban a történelmi hagyományok miatt az elit részének tekintik.

És ha innen nézzük a történetet, akkor komoly fejtörést okozhat az összes hagyományos pártnak, hogy mit kezd ezzel a jelenséggel az egy év múlva esedékes parlamenti választáson.”