A baloldal egyszer már tönkretette az országot, és ebben nagy szerepe volt Dobrev Klárának

Brüsszel régi és új emberei ugyanazt az utasítást hajtják végre.

Korábban voltak olyan témák, melyek otthonunk magányára tartoztak. Ilyenek voltak a betegségek, vagy éppen életünk intim mozzanatai. A mobiltelefonok megjelenésével ezen témák kikerültek az utcára, bekerültek kávézókba, velünk utaznak a tömegközlekedési eszközökön.
„Új korban élünk a 90-es évekhez képest is. A mai túlcsorduló médiakínálatban mindenki kiválaszthatja, milyen zenét hallgat: mobiltelenfonról, rádióból, streamelő szolgáltatásról vagy YouTube-ról. A legmodernebb bluetooth speakerek segítségével saját letöltött zenét bármikor, bárhol, streamelhető zenét pedig leginkább wifi-közelben hallgathatnak a fiatalok kihangosítva. Erre az életérzésre játszanak rá a jellegzetes bluetooth speaker reklámok a vízbiztos, esztétikus készülékekkel.
A gond azonban ott kezdődik, amikor mások próbálják saját ízlésüket ránk erőltetni akkor, és ott, ahol nekik kedvük van. A jelenség, azért születhetett, mert a mindennapi környezetünkbe beépülő elektronikai, majd mobileszközök megváltoztatták a tér kezelésének módját. Míg az első rádiók és televíziók némi romantikával megközelítve alapvetően közösségformáló funkcióval bírtak, és a polgári lakásokban a család, kisebb településen az ismerősök is összegyűltek a készülék előtt, addig a mai eszközök éppen, hogy elmagányosítják a felhasználókat, vagy zavarják a közösség többi tagját. De zenei ízlésük mellett sokan magányukat és magánjellegű beszélgetéseiket is elviszik a nyilvánosság elé. Korábban voltak olyan témák, melyek otthonunk magányára tartoztak. Ilyenek voltak a betegségek, vagy éppen életünk intim mozzanatai. Voltak titkaink, melyekkel nem terheltünk másokat. A mobiltelefonok megjelenésével ezen témák kikerültek az utcára, bekerültek kávézókba, postahivatalokba, bevásárlóközpontokba, velünk utaznak a tömegközlekedési eszközökön. A nyilvánosság előtt zajlik már hangos megvitatásuk, hiszen sok ember között, a busz zajában szinte csak kiabálva lehet őket megbeszélni. Csak nem kellene. Nem tartozik másra, hogy mit mondott az orvos, mi a helyes kezelésmód, hogyan töltöttük az estét.”