Tarlós István megtáncoltatta a csodálatos olasz filmcsillagot
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
A Vurt 2005-ben jelent meg magyar nyelven. Tizenkét évvel az eredeti kiadás után. Fura könyv.
„A hosszúra nyúlt tartalmi ismertető a tanúbizonysága, hogy ez nem egy egyszerű könyv. Ötletes és bonyolult, az olvasó nehezen rakja össze a képet, az elejtett információmorzsák alapján. Noon páratlanul leleményesen alkotta meg könyvét, hogy valóban annyira fragmentált legyen, mint egy drogos utazás. A párbeszédek a lehető legközelebb állnak a beszélt nyelvhez. A szereplők nem beszélnek többszörösen összetett mondatban, pontosan kifejtve mondandójukat, csak azért, hogy az olvasó dolga könnyebb legyen. Állandó aktivitás szükséges, hogy megértsük őket. Sokszor nem tudjuk, hogy ki beszél kivel, vagy épp melyik szereplő szájából hangzik el egy-egy mondat. Így minden nagyon nyitottá és bizonytalanná válik, akár egy tollas utazás. Nekünk kell hozzárendelnünk a szereplőket egy-egy mondathoz (és soha nincs egyetlen helyes megoldás), kényszerítve vagyunk, hogy ne csak értelmezzük, de megszerkesszük magunk számára a szöveget. Ez a (nem csak) stiláris fogás egyfolytában lebegteti az olvasót, soha nem tesz biztos talajt a lába alá. Olykor mintha két ember beszélgetésénél jelen lenne egy harmadik is, akit soha nem tudhatunk meg kicsoda, bizonyos mondatokat – úgy érezzük – nem mondhatnának az éppen beszélők. Valóban, mintha maga az olvasó hallucinálna, mintha drogos álomba merülne el.
A történet lebilincselő, a stílus páratlan és érdekes.
Szerelem. Álom. Drogok. Szex. Sötétség. Jövő. Barátság. Tollak. Vurt.
A könyv még mindig beszerezhető bármelyik könyvesboltban.
Toll a szájba, indulhat az utazás.”