Ez Ukrajna B-terve: Kijevben már arra készülnek, hogy a Fidesz nyeri a választásokat

Magyar Péter ukrán kémként azonosított szimpatizánsának „biztos információja” van arról, mit fognak tenni. És ezt egy podcastban el is mondta.

Cutter néhány jól elhelyezett mondattal aktiválja és óvatosan táplálja mindazt a rettegést, melyet a mindennapok során sikeresen elrejtünk még magunk előtt is, a megfelelő pontokon pedig egyenesen felszítja.
„Cutter regényének feszes tempóját a gyerekek közötti dinamika adja, de nagyrészt ez felelős a feszültségkeltésért is. A gyerekek nézőpontjából íródó fejezetek ragyogó narratív eszközt adnak Cutter kezébe: azt a klasszikus megoldást, melynek következtében az olvasó több információval rendelkezik, mint a szereplők, ezért a cselekmény bizonyos pontjain könnyedén fokozható a feszültség, mikor a mit sem sejtő szereplőt megközelíti a báránybőrbe bújt farkas. Nincs ebben semmi újdonság, ősi trükk ez, de tagadhatatlanul jól működik ebben a regényben is. A gyerekszereplők ráadásul olyan átkozott helyzetekbe kerülnek, melyekből nem szabadulhatnak anélkül, hogy jelentősen meg ne változnának, ami a felnövésregény szükségszerűsége is. Az átélt élmények, életük szükségszerűen azzal jár, hogy elveszítik ártatlanságukat, de erre egyszerűen nincsenek felkészülve.
A regény másik erőteljes atmoszférateremtő eleme a tisztátalanság érzése. Nincs szó természetfeletti vagy (a Földtől) végtelenül idegen életformákról, a leselkedő veszély sokkal valószerűbb és hétköznapibb, még ha Cutter csavar is rajta párat. Már-már könyörtelenül játszik az olvasó félelmeivel és nincs tabu, melyet ne használna ki. Súlyos betegség, kóros testsúlyvesztés? Ki ne tartana ezektől a dolgoktól? Kit ne rázna ki a hideg, ha arra gondol, hogy egy parazita fészkel a testében, ami lassan elsorvasztja, ami belőle táplálkozik? Mi volna elviselhetetlenebb az ártatlanok szenvedésének látványánál? Cutter néhány jól elhelyezett mondattal aktiválja és óvatosan táplálja mindazt a rettegést, melyet a mindennapok során sikeresen elrejtünk még magunk előtt is, a megfelelő pontokon pedig egyenesen felszítja. A Falka tehát éppúgy azzal arat sikert, hogy a legprimitívebb emberi tényezőkkel játszik, ahogyan a pornó is. Bizonyos értelemben ez a könyv pornó, noha egyetlen pillanatra sem pornográf.”
