A Légió a Hórusz Hadúr lázadásáról szóló epikus könyvciklus hetedik része, ebből a második, amit már a Szukits Kiadó nyomdokaiba lépő Tuan adott ki.
„Abnettnek volt egy remek ötlete – vagy a Games Workshopnél valakinek, akinek a 40.000-es univerzum szereplőinek háttértörténelmét kellett kidolgoznia még valamikor régen. Volt egy fix pontja, ahová el kellett érnie a történettel, egy áll-leejtős csattanó, és annak az érdekében, hogy az az egy jelentős drámai momentum a legnagyobbat szólja, mindent bevetett. A nurthének káoszfertőzöttsége az egyetlen pont, ami nagyjából az egész könyvben rögtön tudható, ám a Birodalmi Flotta néhány tagjáról, de főleg a háttérben bujkáló nagyobb csoportokról a cselekedeteik és a párbeszédeik alapján egyszerűen nem lehetett eldönteni, hogy a könyv végén majd a jók (a Császár) vagy a rosszak (Hórusz) táborát fogják erősíteni. Akár akaratuk, személyiségük vagy vágyaik ellenében is. Ez a konstans bizonytalanság pedig jót tett a regénynek.
A szereplők most is a megszokott kiváló minőségben és mélységben – nem igazán részletesen – lettek kidolgozva, és a szerző stílusa továbbra is szórakoztató, könnyen olvasható szövegtörzset eredményezett jó néhány hangulatos párbeszéddel. A várakozásaimmal ellentétben viszont, ahhoz képest, hogy a regény egy háborús konfliktus kellős közepén játszódik, alig egy-két akciós rész van a kötetben, ilyen tekintetben – a Gaunt Szellemei sorozathoz képest például mindenképpen – talán nem túlzás egy kisebb csalódást felemlegetnem. De nincs semmi baj, a szerző következő háborús regénye, a szintén a Warhammer világában játszódó Kétfejű Sas már meg is jelent magyarul a Tuan gondozásában. A légi csatákról szóló kötet valószínűleg hozza majd azt az élményt, ami ebből (nekem) most hiányzott.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Az elnyert összeget felújításra, például tetőfelújításra, külső festésre, illetve a kiírás szerinti munkálatok elvégzésére költhetik el a családok.
