„– Részt vesz a kvótaellenes népszavazáson? Hová teszi az x-et?
– Elmegyek október 2-án, és nemmel szavazok.
(...)
– Mostanában gyakorta hallunk politikusokat Európa keresztény alapjaira hivatkozni. Van ennek még bármi jelentősége a XXI. században?
– Ez egy élet-halál kérdés. A zsidó–keresztény hagyományban emberölésen keresztül nem lehet üdvösségre jutni. A halál felmagasztalása a judaizmussal és a kereszténységgel is ellentétes, nem úgy a radikális iszlám tanításával. Iszlamista hitszónokok mondják, hogy azért fogják legyőzni a »kereszteseket«, mert mi, keresztények az életben hiszünk, ők viszont a halálban. Ez nem így lesz, mert az élet mindig győz a halál fölött, de nagyon jól mutatja azt a veszélyt, amelyet az európai liberális és baloldali elit a sorozatos terrortámadások dacára képtelen értékelni. Ahogy képtelen érzékelni azt is, hogy a 2000 éves közel-keleti keresztény közösség lélekszáma néhány év alatt tizedére csökkent!
– Erre most sokan felkiáltanának, hogy ez, kérem, rasszizmus!
– Kérdezem én, miféle rassz az iszlám? Az efféle kijelentések is azt mutatják, hogy az európai politikai elit jelentős része vallási kérdésekben teljesen siketnéma. Képtelen felfogni, hogy egy erős spirituális meggyőződésű ember számára mit jelent a hitbéli meggyőződés. Ugyanígy idegen tőle a keleti közgondolkodás. Egy muszlim számára a család, a törzs és a vallás magától értetődően megelőz mindenféle világi jogot vagy hatalmat. Az integrációja ezért aztán elképzelhetetlen anélkül, hogy önfeladásra kényszerítsük, ami viszont nehezen összeegyeztethető a szabadság és tolerancia európai eszményével. Érdekes módon abban nincs vita, hogy a nácizmus összeegyeztethetetlen a nyugati értékrenddel. Miért nem lehet kimondani azt, hogy a saría összeegyeztethetetlen a jogállammal?”