A kémek már közöttünk élnek és bármire képesek (VIDEÓ)

Mi lenne, ha minden titkunkat, minden félrelépésünket elrejthetnénk? Ha minden bűnös gondolatunkat és tettünket egy fekete táska rejtené el? Mi lenne, ha még a házasságunkat is ez határozná meg?

Ez fájt. Ennél azért én többet vártam volna Tim Burtontól. Gyerekkorom kedvenc rendezője már hosszú évek óta nem tud kikecmeregni a szakmai gödörből.
„Egyáltalán nem nézhetetlen alkotásról van szó, érdekes a történet, humorból sincs hiány, a látvány időnként elképesztő, de sajnos hiányzik belőle az igazi mélység, és a végére kifullad a történet. A legnagyobb erénye az, hogy nem akar szuperhős történet lenni, megmarad matinénak, amelyben azonban erősen túltengenek a horrorelemek, inkább felnőtteknek való, mint gyerekeknek, de mégis megvan benne az a kalandérzet, ami a jó meséket jellemzi, Ha el tudjuk felejteni, hogy Tim Burton jegyzi a filmet, és nem várunk tőle semmi különlegeset, akkor kellemesen meg fogunk lepődni, ugyanis alapvetően egy szórakoztató blockbuster, amelyből azonban fájóan hiányzik az a bizonyos plusz, amelyet olyannyira keresünk már hosszú évek óta hiába a rendező alkotásaiban.
Eva Green kiváló választás volt Vándorsólyom kiasszony szerepére, abszolút mértékben ura a karakterének, simán lesöpör mindenkit a vászonról. Samuel L. Jackson hozza a tőle elvárható szintet, Judi Dench sajnos túl kevés jelenetben szerepel, Asa Butterfield közepes, Ella Purnell bájos, a gyerekszereplők aranyosak.
Nagyon szerettem volna szeretni ezt a filmet, de minden igyekezetem ellenére sem sikerült, egy egyszeri fogyasztásra alkalmas, látványos, de felejthető alkotás lett belőle, pedig ebben a történetben ennél sokkal több volt. Jó néhány évvel ezelőtt egy ilyen alapműből Burton simán felégette volna a vásznat, most azonban már csak egy kis bozóttűzre futotta. Kár érte.”