„E sorok írója vallja, hogy az üldözöttség nem vallási hovatartozás kérdése, sőt, láthatóan önmagában a vallás nem tesz jóvá vagy rosszá senkit. Hogy messzebb ne menjünk, nézzük meg a hazai példát: Orbánék a kádári utat követik, retorikájukban ugyan a konzervatív értékekre és a kereszténységre hivatkoznak, de a bibliai tanításokat magasról lesajnálják. Most akkor mi is van?
2010 augusztusában hazánkban járt a dalai láma, akivel valahogy nem sikerült összehozni a találkozót.
Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, akkor ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a HVG-nek: »Az Orbán-kormány reálpolitikai törekvéseivel magyarázható, hogy a dalai lámát kedden záruló budapesti látogatása során nem fogadták magas szinten.«
Kína fontosabbnak bizonyult azoknál a sok-sok éve sanyargatott embereknél, akik a népköztársaság üldözöttjei.
A tibeti elnyomás, a tüntetések halottai nem rendelkeztek elegendő súllyal. Vajon néhány olajmágnás mennyit változtatni a kormány mostani elkötelezettségén?
Meddig kényelmes a keresztények pajzsa-szerep?”