Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Kérjük, hogy a kormány a fentiek alapján, Magyarország szuverenitását és a magyar emberek érdeinek érvényesülését szem előtt tartva alakítsa ki a CETA-val kapcsolatos álláspontját.
„Tisztelt Miniszter Úr!
Az Európai Tanács a következő hetekben - az Európai Bizottság javaslata alapján - tárgyalni fog az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény – CETA) ratifikálásáról. A kérdést az ősz folyamán az Európai Parlament is napirendre tűzi.
Üdvözöljük, hogy az Országgyűlés júniusban elsöprő többséggel meghozott határozatban fogadott el egy olyan feltételrendszert, amelynek a készülő szabadkereskedelmi egyezményeknek meg kell felelniük. Véleményünk szerint a CETA jelenlegi szövege több szempontból ellentmond az országgyűlési határozatnak. Úgy látjuk, hogy a CETA esetleges elfogadása és alkalmazása súlyosan veszélyeztetné Magyarország szuverenitását, a magyar emberek érdekeit.
Az Egyezmény veszélyezteti a génmódosítás-mentes mezőgazdaság hazánk Alaptörvényébe foglalt elvének megvalósítását. A CETA szövege alapján a kereskedelmi érdekek felülírhatnák az egészségvédelmi szabályokat, és veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve. Az egyezmény továbbá felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené.
Az Egyezmény antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, a multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben. A befektetési bírósági rendszerben (ICS) a kormányok szabályozáshoz való joga rosszul definiált; az által, hogy a szöveg bevezeti a befektetők jogos elvárásának fogalmát, szélesre tárja a kaput a cégek indokolatlan pereskedése előtt. Az ilyen ügyekben a döntő bírák perenként fizetett személyek, így akkor sem függetlenek, ha állandó bíráknak nevezik őket. Ráadásul az ICS az európai és hazai joggal is ellentétes, mivel diszkriminatív módon különleges jogokkal ruházza föl a Kanadában bejegyzett cégeket az európai uniós cégekkel szemben, valamint kivezeti a bírósági eljárásokat az európai jogrendszerből, ezzel magasabb joghatóságot adva a döntőbíróknak az Európai Bíróságnál.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság javasolja az Egyezmény ideiglenes hatálybaléptetését, még a tagállami ratifikálási folyamat lezárulta előtt. Ennek következtében előállhat egy olyan helyzet, hogy a CETA alapján a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes európai kormányokat - akár hazánkat is -, ha esetleg a végén egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba az egyezmény.
Mindezek figyelembe vételével szorgalmazzuk, hogy a kormány a jelenlegi formájában mondjon nemet az Európai Tanácsban az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre, ne támogassa, hogy a CETA akár csak ideiglenesen hatályba lépjen! Ezzel a lépéssel várhatóan a magyar kormány nem lenne egyedül, hiszen szeptember elején Christian Kern osztrák kancellár kijelentette, hogy Ausztria nemcsak a EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) ellenzi, hanem a CETA-t sem támogatja. Ráadásul a magyar kormány a 11/2016. (VI. 17.) országgyűlési határozatra hivatkozva mondhatna nemet a CETA-ra.
Javasoljuk, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz, kérve a befektetési bírósági rendszer és az ideiglenes hatálybaléptetés összhangjának vizsgálatát az európai joggal. Jogi elemzések szerint az Európai Bíróság nem tartaná jogszerűnek ezeket az eljárásokat, s így hazánk a lehető legdiplomatikusabban, az éles nemzetközi konfrontációt elkerülve tudná érvényesíteni nemzeti érdekeit.
Kérjük, hogy a kormány a fentiek alapján, Magyarország szuverenitását és a magyar emberek érdeinek érvényesülését szem előtt tartva alakítsa ki a CETA-val kapcsolatos álláspontját.”