N.K. Jemisin: Az ötödik évszak

„A könyv elején rögtön 3 történetszállal indítunk, és mindháromnak egy orogén nő, lány a főhősnője: az első Essun, aki eltitkolva az erejét éli az életét, mindaddig, amíg egy földrengés le nem buktatja őt, férje pedig megöli fiukat és elrabolja a lányukat, ő pedig bosszúra szomjazik. A történetét még furcsábbá tette az E/2-es szemszög, amivel eddig nem igazán találkoztam. A második a fiatal lány, Damaya, aki amint felfedezi, hogy mire képes, a családja kitagadja, az istállóba zárja és hívja az Őrzők rendjét, hogy tüntessék el őt, öljék meg, vagy vigyék el Fulkrumba. A harmadik pedig Szienit, aki már a fulrkumi rend szerint él és küzdi fel magát a ranglétrán, hogy önállóságot szerezzen.

A közöttük váltakozó fejezetek tartották meg számomra a regény feszességét, mert maguk a történetszálak nagyon szépen megírt, de sokszor (főleg az elején) nagyon ráérősek voltak. Nyilván az írónak egy teljesen új világot kellett megteremtenie és bemutatnia, ami késleltette a konkrét, izgalmas cselekményt, de szerencsére igaz lett a mondás, hogy ami késik, nem múlik, sőt, emiatt még nagyobbakat ütöttek a fordulatok. Olyan könyv lett a végeredmény, aminél nem érdemes többet felfedni a történetből, mert a meglepetés ereje a legjobb.

A tipikus író név rövidítése - N.K. Jemisin - valójában egy zseniális írónőt takar, aki nem véletlenül nők sorsán át mutatja be, hogy milyen Rezdületlenen az élet. Több feminista vonás is fellelhető, elgondolkodtató módon mutatja be, hogy egy-egy személyes tragédia, bántalmazás, elnyomás milyen hatással van az adott személyre és környezetére, és a szexuális kisebbségek helyzetére is kitér, vagy akár a feketék helyzetére az orogéneken keresztül. Ez lehet riasztónak hangzik, de szó sincs propagandáról.”