Iszlámról és politikáról

2016. augusztus 10. 14:57

Ki van zárva, hogy az iszlám és a demokrácia együtt működhessen. Interjú.

2016. augusztus 10. 14:57
Simon Róbert
Magyar Narancs

„Mi a helyzet az iszlám és a demokrácia együttélésével?

A liberalizmus, a demokrácia és a szocializmus összefüggő és koherens rendszerekként szintén alapvető iszlám jellegzetességeket zárnak ki. Egy ponton túl egy parlament vagy egy pártrendszer felülírhatja a vallásjog törvényeit vagy a családon belüli kapcsolatokat és dinamikákat, egy csomó olyan dolgot, ami másfél ezer évig magától értetődő volt – például a nő és férfi közötti különbségeket vagy a munkamegosztás egyoldalúságát.

Az iszlám nagyon szigorúan meghatározott létforma, amelynek velejárója például a nagy család, hiszen muszlim egyénileg nincsen. Ráadásul kíméletlenül összefonódik benne a vallás a társadalommal és a közösséggel. Itt az egyes ember valóban a közössége által létezik, és a közösséget az iszlám határozza meg. Az iszlám bárminemű feladása tehát egyfajta társadalmi, közösségi öngyilkosságot jelentene.

Nem kell ad absurdum menni, hogy az ember azt mondhassa: ki van zárva, hogy a kettő, vagyis az iszlám és a demokrácia együtt működhessen. A demokráciát követelő arab tavasz is egy év alatt a végére ért. A politika szintjén pedig azt mondanám, hogy a demokrácia lehetetlenségének részben a legitimitás és a hegemónia kérdése áll a hátterében. Minden társadalomban elválaszthatatlan az uralom gyakorlása a legitimitás megszerzésétől, ám ez az iszlámban sajátos formát ölt.

Mint mondtam, a 9. században kialakuló »iszlám alternatíva« hegemón szereplője a teokratikus közösség lett, amelyből az következett, hogy az éppen aktuális uralomnak nincs vagy alig van legitimitása. Az egyetlen valódi legitimitás az ortodox iszlám által képviselt teokratikus közösség hegemóniája, ez jelöli ki közép- és hosszabb távon, hogy mi történhet az országban. Ezért is van az, hogy rövid távon a különféle uralmak mindig megpróbálták az iszlám lehető legszigorúbb formáit felvállalni annak érdekében, hogy legalább valami minimális legitimációt mégiscsak szerezzenek.

Az uralom tehát nem ölthet demokratikus formákat, a teokratikus közösség pedig az uralom jellege miatt nem alakíthat ki demokratikus formákat. Ördögi körről van szó, ami mögött az iszlám sajátos jellege áll.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 116 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2016. augusztus 11. 09:02
Esze az iszlám hívőknek is van. Tételezzük fel, hogy az ISIS vezetői ismerve a történelmet, és a mai valóságot, az alábbiakat gondolják: lehet-e államról beszélni akkor, ha ennek az államnak nincs határa, fővárosa? Mi volt a zsidósággal Izrael megalakulása előtt? Zsidók sok államban voltak, de zsidó állam nem volt. Cigányok most sok államban vannak, de államuk az nincs. Következésképpen, lehetséges az olyan állam, amelyiknek nincs határa és fővárosa. Mint minden államnak, meg kell tudnia védenie magát és biztosítania kell a fennmaradásához szükséges gazdasági hátteret. Ami miatt most az EU érzi az ISIS nyomását, az azért van, mert Francia ország és Anglia rendelkezik a védelemhez nélkülözhetetlen atom arzenállal, a meghatározó államai (Német ország, Olasz ország, Francia ország Anglia) pedig a fejlett gazdasággal. Ezek felett a javak felett úgy kell megszerezni az ellenőrzést, hogy ezek a javak ne sérüljenek, és a mi embereink képesek legyenek ezeknek a javaknak a működtetésére. Milyen stratégia és taktika biztosítja ezeknek a céloknak a megvalósítását? Úgy tűnik, hogy ezeknek a céloknak a megvalósításához a migráció nyújt lehetőséget, mert így az embereinken keresztül megszerezhetjük a javak feletti ellenőrzést, a javakban kiképzett dolgozók pedig biztosítják ezeknek a javaknak a működtetését.
Zsaturnuzs
2016. augusztus 10. 22:53
Simon Róbert egybemossa az iszlám különféle áramlatait. Állításai teljesen helytállóak a szunnita főáramlatra. Iránra kevésbé, nem a siíta centrum, hanem a perzsa kultúra sajátosságai miatt. Indonéziára még kevésbé tartom érvényesnek a felvázolt képet, szintén a kulturális sajátosságok, hagyományok miatt. Törökország sem véletlenül lóg ki némileg az arabok uralta iszlám összképből, a közös nyelv (az arab dialektusok érthetetlenségig terjedő eltérései ellenére) nem csak nyelvi közösséget hoz létre. A Magyar Narancs véleménye nem változott meg. Az iszlám talán (TALÁN, de ez eddig csak S.R. véleménye arrafelé) szerintük sem egyeztethető össze az demokráciával, a kapitalizmussal és effajta európéer hóbortokkal, de a bevándorlók ugyebár menekültek, és gondoskodni kell róluk, minden más szempont hátrébb sorolandó. Ne legyenek illúzióitok magyarnarancsilag.
1120
2016. augusztus 10. 20:49
Simon Róbert évtizedek óta az iszlám legjobb magyar ismerője. Nagy-nagy köszönet ezért az interjúért!
B. Kanász, a Salamon
2016. augusztus 10. 20:41
Sivalkodnak az ávósok? Lehet, hogy be kéne engedni pár tízezer migrót. Legalább megszabadítanak minket a libsiktől, buziktól, narkósoktól, ha már nekünk nem nagyon megy. Valakinek el kell végeznie a piszkos munkát is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!