Ha azonban Franciaország fel akar épülni a traumából, a „békés egymás mellett élést” valóban elősegítő intézkedésekre van szükség.
„Cannes polgármestere bevállalósabb volt. David Lisnard azt mondta, hogy a burkini a szélsőséges iszlamizmus szimbóluma. Hajszál híján kimondta: a burkinit viselő nők terroristák. Manuel Valls francia kormányfő kiállt a polgármesterek mellett, akik »el akarják kerülni a közrend megbomlását«, s egyetlen céljuk a »békés egymás mellett élés« elősegítése. Korzikán verekedés előzte meg a tiltást, bár nem tudni ma sem biztosan, a burkini volt-e az ok.
Burkinit már akkor is viseltek, amikor a burkát betiltották Franciaországban. Bár az arcot fedetlenül hagyja – így nem sért törvényt – a szekuláris értékek mentén akkor is célkeresztbe kerülhetett volna. Franciaország mégiscsak a bikini őshazája. De eddig a burkini senkit sem zavart. Aztán tavaly merényletet követtek el a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen, s azóta többször is megpróbálták térdre kényszeríteni Franciaországot. Legutóbb Nizzában. És a burkinitilalmat bevezető települések többsége is Dél-Franciaországban van. A viselet tiltásával a szekuláris értékek és a női szabadságjogok mögé bújva próbálnak választ adni a szörnyű támadásokra. Nem akarják irritálni a francia emberek érzékenységét. Konzervatív körök komoly politikai tőkét is tudnak kovácsolni az ilyen intézkedésekből. Ha azonban Franciaország fel akar épülni a traumából, a »békés egymás mellett élést« valóban elősegítő intézkedésekre van szükség. Ha néha nehéz is, csökkenteni kell a távolságot, ahelyett, hogy utat nyitnának a radikálisok következő generációjának.”