Kollégánkat gyászoljuk

„Jó néhány évvel ezelőtt vetődött fel a Heti Válasz szerkesztőségében, hogy jó lenne egy lengyel tudósítót alkalmazni. Tanácstalanul tébláboltunk, mert hát nem olyan könnyű egy magyarul anyanyelvi szinten tudó és a szakmához is remekül értő lengyel tollforgatót csak úgy a szögről leakasztani. Szalai Attilához, a lengyel ügyek mindentudójához fordultam segítségért, aki nem is hagyta befejezni mondanivalómat, máris közölte: »Lengyelországban csak egy ilyen ember van, a barátom, Jaroslaw Gizinski, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult filológiát, felesége felvidéki magyar nő, és imádja a magyarokat«.

Jarek az egyetemi évei előtt járt először Magyarországon és beleszeretett hazánkba. Visszatérve Varsóba nem is egy lengyel egyetem jelentkezési lapját töltötte ki, hanem Budapest felé vette az irányt. Így aztán nem volt nehéz dolgunk, hogy rávegyük: legyen lapunk varsói tudósítója.

Azóta minden hónapban kiváló írásai révén engedett betekintést a lengyel belpolitika magyar szemmel nézve gyakran titokzatos világába. Sokrétű volt, térségünk geopolitikai átrendeződésének olyan mély összefüggéseit is feltárta, amelyekkel a hazai sajtó nem foglakozott. Igazi lengyel volt, aki nem rejtette véka alá azt sem, hogy nem tetszik neki az újsütetű magyar-orosz barátkozás, elveiből, értékrendjéből nem engedett. De ránk, magyarokra soha nem haragudott, mert ő volt az a lengyel, aki pontosan tudta, értette, hogy Magyarországon mi miért történik.”