„A Falak mögött a világ és a 2045 – Harminc év múlva SF-antológiák után itt a folytatás, a Távoli kolóniák. Az Ad Astra kiadó gondozásában megjelent kötet 16, magyar szerzők által írt elbeszélést tartalmaz.
A fő irányt az elbeszéléseknek ismét a kötet címe adta meg, amit nagyon sokan elég tágan értelmeztek. Sajnos, többen is arra használták fel ezt a lehetőséget, hogy visszanyúljanak a múltba és azt átalakítva, megbolygatva, átértelmezve egy másik bolygó felszínére helyezve az eseményeket, mintegy történelmi kalandregénnyé változtatták a kötet nagy részét. A visszanyúlással nincs is probléma, hiszen sok sci-fi író élt már ezzel a lehetőséggel és alkotott kiváló regényt a témában. Azonban itt valahogy nem sikerült megfogni a lényeget. Ami nekem hiányzott, az a csattanó az írások végén. Az elképedés az emberiség tettein és a főhajtás az univerzum előtt. (…)