Az alapjövedelem alapját pontosan az a technológiai fejlődés biztosítja amiről korábban írtam – ami »felszabadítja az embereket a munka alól«, ami egyes értelmezésekben gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a társadalom egy része ne dolgozzon vagy kevesebbet dolgozzon. Azonban az alapjövedelemmel, a technikai megvalósításon kívül, a kutatók felvetnek egy alapvető problémát. Az alapjövedelem ugyanis közvetlen módon nem ösztönöz munkavállalásra.
Ezzel szerintük a probléma, hogy a munka nem csak az anyagi vonatkozásai miatt fontos az emberek életében. »A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől.« idézik Voltaire-t. (…)
Tehát egy olyan módszerre van szükségünk ahhoz, hogy a felvetett feltételeknek meg tudjunk felelni, ami nem csak, hogy segíti az újraelosztást, de munkára is ösztönöz. Bizonyos szempontok szerint ilyen megoldás lehetne a Magyarországon már alkalmazott közmunka program. Hiszen a közfoglalkoztatás több dimenziót is lefed az eddig leírtak közül. Egyrészről a közmunka egészen egyértelmű módon ösztönöz munkavállalásra, hiszen a közfoglalkoztatás az esetek egy jelentős részében munkát biztosít a korábban munkanélküli emberek számára. Azonban fontos látnunk azt, hogy egy ilyen programnak milyen »mellékhatásai« vannak. A közmunka program egyik első buktatója, hogy léte politikai akarathoz kötött. Ez már az alapjövedelem kapcsán is egy gyakran felmerülő érv – azaz, hogy olyan újraelosztási formát kell létrehozni, ami rövid távon nem függ az adott társadalomban uralkodó politikai akarattól.”