Az ideghálók és a mélytanulás-modellek egy sereg problémára alkalmazhatók.
„A számítógépes látáson, nyelvfeldolgozáson és robotikán alapuló alkalmazások növekvő száma egyértelművé teszi, hogy már együtt élünk a mélytanulással és a nagyméretű ideghálókkal. Most viszont a megértést szeretnénk a gépi tanulással elérni. Elegendő számítógépes erőforrás, megfelelő méretű érdekes adatsorok állnak rendelkezésünkre hozzá.
Az idők folyamán ezeknek a technológiáknak egyre több sikeres alkalmazását láttuk különféle problémákra. Így jutottunk el addig, hogy a Google-nál többszáz csoport használja őket. Beszédfelismerő csoportunk például 30 százalékkal csökkentette a szavaknál elkövetett hibák számát. Akusztikus modell helyett ideghálókkal dolgozva érték el a szakterület utóbbi két évtizedének legnagyobb eredményeit.
A gépi tanulás és az ideghálók által megoldott alapproblémákkal több más diszciplína, például az orvosi és a műholdas képalkotás is szembesül. Képzeljük el, hogy térképen azonosíthatóvá akarunk tenni, napelemmel kívánunk működtetni egy házat, és megbeszéléseket folytatunk róla, vagy egy cukorbeteg látási rendellenességeit vizsgáljuk ki. Mindkét esetben alkalmazhatjuk a beszédfelismeréshez használt, könnyen átalakítható modelleket. Rengeteg párhuzamosság van köztük. A Google Fordító app például valós időben, pixelazonosítással ültet át más nyelvre jeleket.
Persze találunk bőven akadályokat. A modelleknek felügyelet nélkül kellene tanulniuk, többféle feladatot egyszerre megoldaniuk. Rendszer-szempontból a gépi tanulással végzett számítások magas szintű leírásainak használati módja, és ezek különféle hardverekre történő alkalmazása a legnagyobb kihívás. A gépi tanulást egyébként jó lenne hagyományosabb adatfeldolgozásba is beintegrálni.
A Moore-törvény közelgő vége szintén izgalmas irányokba viheti el a szakterületet. Az viszont biztos, hogy az ideghálók maradni fognak. A kilencvenes években is divatosak voltak, de hiányoztak hozzájuk a számítási erőforrások. Manapság azonban érdekes és releváns problémákat is képesek már megoldani.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
A mesterséges intelligencia decemberben is bizonyíthatja rátermettségét. A karácsonyi ajándékötlet kapcsán is megállhatja a helyét.
A transzhumanizmus egyik prófétája, Ray Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia már 2029-re meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez még bőven csak a kezdet.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A mezőgazdaságban számtalan fejlesztést mutattak már be, ami a technikára kiéhezett fiatalok számára is vonzóvá teheti az ágazatot. Egy gyomirtó robotra akadtunk, amely óránkét akár 200 ezer oda nem illő növényt képes likvidálni lézerrel. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás lehet a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a gyomirtó vegyszerek környezeti hatására.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
