Kalandorok kíméljenek!

„Az elmúlt napok fejleményei után ezt a kikötést is nyugodtan beírhatnák a brit vezető politikai pozíciók álláshirdetéseibe. Mert bár az EU-ból való kilépést támogatók megnyerték a június 23-i népszavazást, és a politikai vezetők sorra hangoztatták, hogy a nép akaratát tiszteletben kell tartani, a sorozatos lemondások után lassan úgy tűnik, nem lesz, aki kiléptesse a szigetországot az Unióból.

David Cameron azzal ígérte be, majd írta ki a referendumot, hogy bármi lesz is az eredmény, megválasztott miniszterelnökként ő fogja végrehajtani a többségi döntést. Ehhez képest már alig néhány órával az eredményhirdetés után bejelentette, lemond a miniszterelnökségről, és még a kilépés folyamatát beindító 50. cikkely érvénybe léptetését is utódjára hagyja. A lemondás nehezen értékelhető másként, mint a kalandorság megnyilvánulása, ugyanis ha az eredmény meglepő volt is, maga a népszavazás nem váratlan fordulatként érte a miniszterelnököt, nem is kívülről kényszerítették rá, de még csak a pilátusi »disclaimer«-t sem fűzte hozzá, mondván az euroszkeptikusoknak, hogy ha ezt akarjátok, teljesítem a követeléseteket, de mosom kezeimet.”