»Ami az országspecifikus elemeket illeti, megfigyelhető volt, hogy míg például Csehország és Szlovákia kapcsán az orosz propaganda igyekezett pánszláv húrokat pengetni, addig Magyarország kapcsán a társadalom egyes részeiben meglévő revizionista érzelmekre ’játszottak rá’, felvetve pl. Kárpátalja kapcsán a határmódosítás lehetőségét is. Emellett több, célzott lejárató médiakampány is volt, hazánk ellen például az állítólagosan Ukrajnába szállított magyar harckocsik legendájával« – zárta összefoglalóját a kutató.
Az információs hadviselés nem mai találmány, a szpecpropaganda már 1942-ben tantárgy volt a megfelelő orosz intézetben, amelyet a rendszerváltás után 2000-ben újra felvettek az oktatott témák közé. A visegrádiak mind ezzel, mind a kibertámadásokkal folyamatosan szembesülnek. Ez nem olyan látványos, mint ahogy a baltiak félnek egy orosz katonai inváziótól, de végeredményben hasonlóan veszélyes, hiszen a döntéshozatal közvetlen vagy a lakosságon keresztül közvetett befolyásolása révén
Moszkva képessé válhat mind az EU, mind a NATO egységének gyengítésére.