A tapodtatsem-ország

„Egy olyan országban élünk, ahol egy kereskedelmi tévécsatornát Andy Vajna magyar közpénzből vásárol, majd Romániában adózik utána. Teszi ezt egy olyan tévécsatornával, amely azt lebegteti, hogy Theresa May és Angela Merkel feltehetően illuminátusok. Hivatkoztak benne egy olyan szaklapra, amely őskori atomrobbantásokkal is foglalkozik, de nemrégiben megjelent benne egy olyan cikk, amely azt fejtegeti, hogy a menekültek közt földönkívüliek is lehetnek, nem csoda tehát, ha a kísértetek sem toleránsak velük. 

Az ember egyéni szinten sem hagyja magát hülyének nézni vagy meglopni, és valamiért több millió ember bénultan tűri, hogy közösségi szinten nap mint nap megtörténjen vele mind a kettő. És egy ilyen országban, ahonnan százezreket veszítettünk el – sokakat azért, mert csak úgy láttak kiutat ezekből a problémákból, hogy elmentek innen -, akik közül minden egyes ember hiányát meg fogjuk érezni, amikor a Fidesz-KDNP-kormány leváltását követően el kell takarítani a romokat, az a maroknyi ember, akik kalandvágyból itthon maradtak, és különböző kezdeményezések keretében igyekeznek lebontani ezt az egyre csak sötétülő rendszert, tapodtat sem mozdulnak egymás felé. Nincs egymásra figyelés, nincs párbeszéd. Nem tudunk egymástól barátsággal elválni, ha valamiben nem értettünk egyet.

Megvárjuk, amíg a csöcsök, a hiányzó formanyomtatványok, az egyetlen egy dolgok, amelyekben nem értünk egyet, az egymás piszkálása és a kiábrándultság szépen lassan elintézi, hogy a Jobbik bemasírozzon kormányt alakítani a Fidesz után? Mert a Fidesz előbb-utóbb megbuktatja önmagát. Az a kérdés, hogy van-e erőnk átlépni a saját árnyékunkat, és demokrata alternatívát felmutatni helyette. Nagyobb a tét, mint amit most fel tudnánk mérni.”