„Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?” – kifakadt Magyar Péterre a politikus
„A nők, az anyák, a nagymamák nem agyhalottak” – jelentette ki Vitályos Eszter kormányszóvivő.
A férfiak dominanciája érezhető az élet szinte minden területén, kiemelkedően a társadalmi szerepekben, a politikában, és még ha ez nem is tűnik automatikusan nyilvánvalónak, a kultúrában is.
„A fővárosi és a vidéki színházakat is többségében férfiak irányítják. Míg Budapesten a 15 nagy színházból csak háromnak az élén áll nő, addig a 18 vidéki színházból csak kettőt irányít nő.
A Művészetek Palotája, a Magyar Állami Operaház, a Zeneakadémia és a Budapest Bábszínház igazgatója is férfi.
A 15 legnagyobb forgalmú könyvkiadónál is hasonlóképpen alakul a helyzet: 15-ból csupán hármat, a budapesti 4 legnagyobb múzeum közül pedig csak egyet vezet nő.
A 67 felsőoktatási intézményünk közül csupán 13-ban tölti be nő a rektori pozíciót.
Az állami kitüntetések terén sem jobb a helyzet – a rendszerváltás óta 455-en kaptak Kossuth-díjat, ebből csupán 88 a nő, így a kitüntetettek 81 százaléka férfi. A Liszt Ferenc-díjnál a 200 díjazott csupán harmada volt nő, a Nemzet Színésze pedig 71 százalékos arányban férfi lett 2000 óta.
A Mandiner 2015 decemberi vizsgálata alapján a szerkesztőségekben sem túl jó az arány. Olyan magyar heti- és napilapokat, online portálokat vizsgáltak, amelyek a közélettel foglalkoznak. A vizsgálat a szerkesztőségben dolgozó nők arányának a feltérképezésére irányult: ehhez összegyűjtötték az ott dolgozókat – minden tartalomért felelős munkatársat, illetve azokat is, akik valamilyen vezető pozíciót töltenek be. Így a vizsgált 22 szerkesztőség 650 munkatársából mindössze csak 27 százalék nő, főszerkesztői pozícióban pedig egy nőt sem találtak.”