Jellemzően azokat beszéljük ki, akik normaszegők a közösségben, megsértettek valamilyen szabályt: nem működtek együtt vagy lazsáltak. Interjú.
„Legfrissebb kutatásotok a pletykával foglalkozik. Ha a pletyka szóba kerül, az ember elképzel két falusi nénit, akik a padon ülve sutyorognak. Ti ehhez képest hogyan ragadtátok meg a pletyka lényegét?
[Nevet.] Van egy gyakornokunk, aki a faluban kint ülő nénik pletykálását vizsgálta. Azonban az általános megközelítésünk szerint azt nevezzük pletykának, ha két ember valamilyen értékelő formában beszél egy harmadikról, értékelő megállapítást tesz róla, például jófej volt. Ennek megfelelően van jóindulatú, pozitív tartalmú pletyka is. Ha viszont azt mondjuk, hogy átverte a barátját, akkor az egy negatív, rosszindulatú pletyka. Minket főleg ez utóbbi érdekel. Az a kutatás fő hipotézise, hogy a negatív tartalmú, rosszindulatú pletykának is lehet pozitív hatása, sőt, elsősorban pozitív hatása van a közösség egészére vonatkoztatva. Ugyanis jellemzően azokat beszéljük ki, akik normaszegők a közösségben, megsértettek valamilyen szabályt: nem működtek együtt vagy lazsáltak.
A normaszegők kiszűrése és láthatóvá tétele pletyka nélkül nem oldható meg?
Természetesen sok más mód is van. Vegyünk például egy céget. Ki lehet tűzni a faliújságra, hogy kik lazsáltak abban a hónapban, de a pletyka egy olyan informális megoldás, amit az emberek maguktól régóta használnak. Nyilván minél tökéletesebb az ellenőrzés, annál könnyebb a valós teljesítményt mérni egy szervezetben. Persze ahol fizikailag lehetséges, ott kialakul az informális kommunikáció, akármennyire is jól működő a szervezet. Ha egy világos értékelő rendszer működik a cégnél, amit mindenki ismer és tökéletesen fedi a valóságot, akkor az informális kommunikációnak kisebb szerepe lehet, de nem nagyon ismerünk ilyen rendszert. Tökéletes, objektív módszert nagyon nehéz találni olyan szervezeteknél, ahol a hozzáadott érték elég képlékeny vagy nem kézzelfogható – nem órabérben, hanem minőségben értékelhető.
Ismersz olyan kutatást, ahol már eleve valamilyen gyakorlati cél megvalósításáért kezdték el vizsgálni a kapcsolathálót?
Ez jellemzően prevenciós programokban fordul elő. Ismerünk dohányzásellenes, dohányzást megelőző, alkoholfogyasztást megelőző kampányokat, amelyekben kapcsolatháló-elemzést használtak ahhoz, hogy csökkentsék a dohányzás és alkoholfogyasztás terjedését a középiskolákban. Ezek sikeresek voltak. Itt a kapcsolathálók feltáró jellegűek voltak, s ez alapján határozták meg, hogy hol szükséges beavatkozni. Vannak megfélemlítés-ellenes programok is, amelyeknél nagyon fontos az osztályon belüli hálózati meghatározottság, a strukturális beágyazottság. Ezek nem az osztályból kiragadott folyamatok. Ha Józsi bántotta Pétert az iskolában, akkor nem csak Józsit meg Pétert kell elővenni. Ilyenkor az egész osztállyal kell foglalkozni, leginkább azzal a kapcsolathálóval, amiben ők szerepelnek. Persze nagyon fontos a magyar sajátságok figyelembe vétele. Szerencsére van példa ilyen kezdeményezésre itthon is: Parti Katalint és munkatársait említeném. Ők hozzánk képest sokkal előrébb járnak a gyakorlatibb alkalmazások területén.”
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
„Befele fogok dolgozni, nem kifele, a közösségnek fogok politizálni, nem a közönségnek” – húzta alá a politikus.
A Fidesz frakcióvezetője megszólalt a Kárpátalját ért támadással kapcsolatban.
„Nem túl fényes négy év után” a Fidesz képes volt közel két és félmillió szavazót elvinni az urnákhoz, ami nem kis eredmény – világít rá Megadja Gábor, aki Kohán Mátyással volt Kacsoh Dániel vendége a Reakcióban.
