Bankon belül

„Tehát: a magyar állam és az EBRD vásárolt magának Erste-részesedést. Utóbbiért 38,9 milliárd forintot fizet ki a központi költségvetés a Corvinus cégen keresztül. Miután cirka negyvenmilliárd forint sok pénz, úgy illik, hogy kifejtsük: miért is jó üzlet ez, vagy éppen miért rossz.

Tekintettel arra, hogy a Londonban székelő, 1991-ben alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank komoly szervezet – funkciója elősegíteni a demokratikus rendszerben működő piacgazdaságok »kifejlődését«, s több mint hatvan állam a részvényese, valamint nemzetközi intézmények is –, feltételezhetjük: ami jó az EBRD-nek, az jó nagyjából nekünk is.

Cseppet sem mellesleg: tavaly februárban az EBRD-vel abban állapodott meg a magyar kormány, hogy a korábbiaknál szorosabban együttműködnek a gazdaság szempontjából fontos pénzügyi kérdésekben. Így a kabinet azt is vállalta, hogy jelentősen mérsékli a bankrendszer terheit – a hitelezési hajlandóság reményében. Ha ugyanis nem helyeznek ki kölcsönöket hazánkban a pénzintézetek, akkor egy idő után lőttek a gazdasági bővülésnek is. Ígéretéhez híven a kormány több lépcsőben mérsékelte a bankadót. Aki esetleg elfelejtette már, a nemzetközi pénz- és tőkepiacok azért fújtak egy időben Magyarországra, mert válságadókat vetett ki bizonyos szektorokra. A szóban forgó megállapodás értelmében pár éven belül nem terhelik magasabb fizetési kötelezettségek a hazánkban működő bankokat, mint másutt az EU égisze alatt.”