Kikosarazta a németeket a francia miniszterelnök
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
Most vissza akarunk menni a múltba, és újra kerítéseket falakat akarunk emelni? Azt akarjuk, hogy ne mehessünk más országokba dolgozni, vagy hogy a gyerekeink ne tanulhassanak máshol? Interjú.
„Sok európai politikus azt igyekszik sugallni, hogy a menekültáradat mögött valamiféle nemzetközi összeesküvés áll, s a cél a kontinens elfoglalása vagy tönkretétele. Mit gondol erről?
Nem értek egyet ezekkel az állításokkal. Szíriában már évek óta tart a belháború, s félmillió ember halt meg. Afganisztánban is szörnyű a helyzet, ott egy év alatt 11 ezer emberrel végzett erőszak. Olyan emberek menekülnek, mint én vagy maga. A többségük a háborúk, a terroristák elől fut. Olyanok, akik nem akarnak csatlakozni az Iszlám Államhoz vagy nem akarnak beállni a kormányhadseregbe. Aki tizenegy országon keresztül menekül valahová, mert a házát lerombolták, az mind áldozat. És elszomorít, amikor valakik Európában azt mondják, a menekültek terroristák. Persze tudjuk, hogy a több mint egymillió migráns között vannak valóban terroristák és bűnözők, s ennek nyomát már láttuk is. De a mi társadalmunkban is élnek bűnözők, és vannak olyan államok, ahol megjelent a helyi, hazai terrorizmus. Jobban aggódom azok miatt, akik Európából mentek el Szíriába, hogy harcoljanak az Iszlám Állam oldalán. Nálunk is vannak ilyenek, tőlük kell félni, és velük keményen, a törvény teljes szigorával kell bánni. Erkölcsi kötelezettségünk, hogy segítsünk.
A menekültválság kezelésében ugyanakkor nincs európai együttműködés….
A menekültválság megrengetheti az EU alapjait. Ennek jeleit már most is látjuk, hiszen a tagországok különféle módon ítélik meg a helyzetet. Néhány ország, köztük Svédország is azt sürgeti, hogy találjunk közös megoldást egy olyan közös problémára, amely hosszabb távon előnyöket is rejt a kontinens számára. Tényleg nincs még egységes álláspont, s bár vannak uniós szintű döntések, azokat nem hajtották végre megfelelően, például az áttelepítésekről, illetve az aránytalanul nagy mértékben sújtott országok megsegítéséről szóló határozatokat. Közösen kellene vállalni a terheket, s ha elosztjuk az érkezőket, akkor szinte magától megoldódik a probléma. Németországnak sok az egymillió, nekünk sok a 163 ezer, viszont ha elosztjuk 28-cal az érkezőket, akkor a teher kezelhetővé válik. Az sem várhatjuk el, hogy a Szíriához közeli országokban milliók éljenek táborokban, miközben az 500 milliós Európa nem képes sokkal kevesebb migránsról gondoskodni.
Mit kellene tenni a renitensekkel, köztük Magyarországgal?
Az egész képet kell néznünk, és vissza kell mennünk addig, hogy egyáltalán miért van szükségünk az EU-ra. Az eredeti cél az volt, hogy Európa egységessé és békéssé váljon, s az országok, például Németország és Franciaország kölcsönösen függjenek egymástól és együttműködéssel oldják meg a problémákat. Hatalmas lökést adott Európának az is, amikor a kelet- és közép-európai országok csatlakoztak az unióhoz. Most vissza akarunk menni a múltba, és újra kerítéseket falakat akarunk emelni? Azt akarjuk, hogy ne mehessünk más országokba dolgozni, vagy hogy a gyerekeink ne tanulhassanak máshol? Nem szabad visszalépni a múltba. Ha viszont tényleg egységes Európát akarunk, akkor meg kell érteni, a feladatokat is közösen kell megoldanunk. A menekültügy csak egy a problémák közül, korábban a pénzügyi válsággal kellett megküzdeni és Görögország szorult segítségre. A jövőben lehetnek egyéb problémák más országokban és akkor is szolidaritásra lesz szükség. Több Európára és együttműködésre van szükség.”